A köztársasági elnök a közelgő zsidó újév alkalmából látogatta meg az 1795-ben épült mádi zsinagógát.
Az elnök asszony Tokaj-hegyalján járt, ahol több eseményen is részt vett – melyek nagy része a gazdag mádi szőlőbirtokok, és borászatok megtekintése volt, illetve többek között a mádi zsinagógát is beiktatta programjába.
A zsinagógában és rabbiházban Köves Slomó rabbi, Köves Dvora rebecen és lányuk, Köves Rochie, továbbá Tóth Gábor az EMIH kabinetfőnöke kísérte az elnökasszonyt, megmutatva Mád zsidó múltját és jelenét, illetve szóba került még a fellendült tokaj-hegyaljai zsidó turizmus is, melyet az EMIH virágoztatott fel az elmúlt években. Külön kiemelendő, hogy a rabbiházban és fogadóban több ezer nem zsidó vendég is megszáll évente és itt nemcsak a mádi zsidó örökséggel, hanem általában a zsidósággal is megismerkednek, ebben segítségükre van Frank Mariann a mádi zsidóház vezetője is.
Nem újdonság, hogy közkedvelt zarándokhely tokaj-hegyalja, rengeteg zsidó jön ide a nagy cádikok sírjához imádkozni külföldről és belföldről egyaránt, azonban korábban nem volt meg az az infrastrúktúra, amely ki tudta volna elégíteni a zsidó élethez szükséges igényeket.
Mára már rendelkezésre áll itt kóser konyha, szálláshely és zsinagóga is az EMIH-nek köszönhetően.
A látogatást egy kóser ebéddel zárták, ahol a kötetlen beszélgetés keretein belül szóba került ros hásáná, a zsidó újév is (idén szeptember 25-én este köszönt be az ünnep), amely az egész világnak a sorsát dönti el a zsidó hagyomány szerint. A Tóra ros hásánát a „sófárfúvás napjá”-nak nevezi és az ünnep központi micvája a sófárfújás meghallgatása.
Ennek kapcsán a vezető rabbi egy ajándék sófárt nyújtott át Novák Katalinnak, amit elsőre sikerült megszólaltatnia az elnök asszonynak, ami óriási teljesítmény.
A Tokaj-Hegyalja régió egyik vallási központja volt Mád, 18. századi, párját ritkítóan szép barokk zsinagógájával és messzeföldön híres jesivájával, ami nem egy nagy rabbit adott Magyarországnak. A bortermelőkből és kereskedőkből álló zsidó közösség egészen az 1940-es évekig békében élt a keresztény lakossággal, jó szomszédi viszonyban. A világháború azonban elsöpörte a mádi zsidó közösséget is. A háború poklából alig negyvenen tértek vissza, és ők is hiába igyekeztek újjáalakítani közösségüket, 1956-ra megszűnt a mádi zsidó közösség. Gyönyörű zsinagógájuk és a rabbiház is pusztulásnak indult. Ám 2000-ben a folyamatot megállították, és megkezdődött a zsinagóga felújítása.
Az épületet, amelyet Europa Nostra Díjjal is jutalmaztak, beválasztották a világ 100 legszebb zsinagógája közé.
A zsinagóga vagyonkezelője 2012-ben az Egységes Magyarországi Izraelit Hitközség lett. Innentől kezdődik a mádi zsidóság emlékezetének új fejezete: az észak-magyarországi zarándokút projekt második fázisaként, a Csodarabbik útja néven indult új projekt központjává vált Mád.
