Pilkington szerint azok a közgazdászok által alkotott modellek, amik a válság végét jósolják legalább annyira fikciók, mint egy író által papírra vetett regény.
A brit közgazdász felidézi az UnHerd oldalán írt cikkében, hogy hét elején egy sor szalagcím azt állította, hogy az energiaválság megoldódott, és az árak várhatóan hamarosan csökkenni fognak. A szerző megjegyzi, hogy ezek a cikkek a Goldman Sachs jelentését idézték, amely a földgázpiac összetett dinamikáját próbálja modellezni.
„Jegyezzünk meg két szót: „komplex” és „modell”. A dokumentum nem tényekre, hanem inkább feltételezésekre épül. Mindannyian emlékszünk azokra a modellekre, amelyek a korai világjárvány idején arra figyelmeztettek, hogy 2020 tavaszáig 250 000 brit hal meg, vagy 2,2 millió amerikai hal meg hónapokon belül, és amelyekről kiderült, hogy (finoman szólva) fantáziadúsak voltak. Ezek is egy rendkívül összetett jelenség modellezésére tett kísérletek voltak, és ehhez feltételezéseket használtak” – jelenti ki a közgazdász.
„Az igazság az, hogy a modellek csak matematika és adatok segítségével elmesélt történetek. A modellekbe illesztett feltételezések olyanok, mint egy regény kitalált szereplői.
Végső soron a feltételezések – akárcsak a szereplők – azt teszik, amit az író mond nekik. A modellben szereplő feltételezések megváltoztatásával meghatározható, hogy a történet kimenetele tragikus-e vagy sem” – írja a modellezésről.
A szerző szerint egy őszinte cím így szólt volna: „A Goldman Sachs elemzői olyan forgatókönyvet modelleznek, amelyben az energiaválság megoldódik”.
„Ezen a ponton a kérdés az, hogy milyen feltételezések alapján? Ha beleássuk magunkat a modellbe, néhány azonnal szemet szúr. Először is, az elemzők az energiafogyasztás jelentős csökkenését feltételezik. „A tél végéig a fogyasztói keresletet illetően 11%-os csökkenést feltételeznek” – írják a szerzők – „a csökkenés legnagyobb része az ipari és termelési gázkeresletet érinti (-18% az átlaghoz képest, ami mélyebb visszaesés, mint amit a közelmúltban megfigyeltünk)”- idézi a cikk.
A szerző szerint az energiafelhasználás 11%-os csökkenése és az ipari energiafelhasználás 18%-os csökkenése nem az energiaválság megoldása, hanem az energiaválság.
Az elemzők azt feltételezik, hogy az európai ipari kapacitás körülbelül egyötödével csökken, ami viszont hiányt és potenciálisan elszabaduló inflációt jelent.
Philkington szerint a szerzők számos meglehetősen rózsás feltételezést tesznek a modellben a folyékony földgáz (LNG) kínálatával kapcsolatban. Például idézi: „az amerikai és mozambiki új projektekből származó nagyobb LNG-ellátás a tavalyi télhez képest, a norvégiai Hammerfest létesítmény újraindítása, valamint a trinidadi tápgáz fellendülése, ami nagyobb exportot tesz lehetővé”. A közgazdász szerint fontos megjegyezni, hogy ezek valójában még nem történtek meg.
„Itt nem áll meg a dolog. A szerzők a továbbiakban még több feltételezést sorolnak fel: „a tél folyamán a hideg tetőzik”; az Olaszország által importált orosz gáz visszafogása; „az átlagosnál hidegebb tél Ázsiában”; és „a vártnál erősebb fellendülés a kínai gazdasági tevékenységben”. A lista még hosszan folytatható” – írja.
„A szalagcímekkel ellentétben, ha ez a jelentés valamit megmutat, akkor az az, hogy milyen nehéz lesz megoldani az energiaválságot.
Bármennyire is megnyugtatnak bennünket a Goldman Sachs által készített jelentésekhez hasonló jelentések, vágyálom azt hinni, hogy van könnyű kiút ebből a helyzetből, amelyben találjuk magunkat” – zárja Philip Pilkington.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.