A megbeszéléseket ismerő források szerint az Egyesült Államok fontolgatja a Kínával szembeni szankciócsomag lehetőségeit, hogy elrettentse Kínát Tajvan lerohanásától, és az Európai Unió diplomáciai nyomás alatt áll Tajpej részéről, hogy ugyanezt tegye – írja a Reuters.
A források a hírügynökségnek elmondták, hogy a washingtoni tanácskozások és Tajpej külön lobbizása az uniós küldötteknél egyaránt korai szakaszban van – válaszul a kínai inváziótól való félelemre, amely a Tajvani-szorosban a katonai feszültségek fokozódásával nőtt.
Mindkét esetben a szankciók a Kínával folytatott kereskedelemre és a befektetésekre irányulnának, valamint a számítógépes chipek és távközlési berendezésekre.
A világ második legnagyobb gazdaságával és a globális ellátási lánc egyik legnagyobb láncszemével szembeni szankciók gondolata felveti a megvalósíthatóság kérdését.
„A Kínával szembeni szankciók esetleges bevezetése sokkal összetettebb feladat, mint az Oroszországgal szembeni szankciók, tekintettel az Egyesült Államok és szövetségesei kiterjedt összefonódására a kínai gazdasággal” – mondta Nazak Nikakhtar, az amerikai kereskedelmi minisztérium egy korábbi vezető tisztviselője.
A szankciócsomagról szóló hírekre reagálva a pekingi külügyminisztérium szóvivője óva intett Kína alábecsülésétől.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen országnak vagy személynek sem szabad alábecsülnie a kínai kormány és nép erős elszántságát és szilárd akaratát a nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelmében, valamint az anyaország újraegyesítésének megvalósításában” –
mondta a szóvivő, Mao Ning szerdán.
Tajvan már szóba hozta a szankciókat az európai tisztviselőkkel Oroszország ukrajnai inváziója után is.
Az EU tisztviselői eddig visszariadtak attól, hogy kemény szankciókat vezessenek be Kínával szemben az emberi jogi kérdések miatt, mivel az ország sokkal nagyobb szerepet játszik a blokk gazdaságában, mint Oroszország.
Philip Pilkington brit közgazdász a következőképp reagált Twitteren a hírre:
„Ha az USA szankciókkal sújtaná Kínát, Kína eladná a dollár tartalékokat és a államkötvényeket. Az USA gazdasága összeomlana. Ez hihetetlenül nyilvánvaló. Miért vannak az USA-ban ilyen gyenge közgazdászok külpolitikai körökben?”
