Örményország és Azerbajdzsán több évtizedes konfliktusa kedden újra fellángolt, de az EU közvetítői képességét akadályozza az, hogy Európa rászorul az azeri készletekre – írja a Politico.
Az azerbajdzsáni erők kedden kolosszális tüzérségi sortüzet zúdítottak mélyen örmény területre, ami megtorló támadásokat váltott ki.
Az örmény külügyminisztérium szerint több várost, köztük Vardenis, Sotk és Goris városait vették célba, míg az interneten közzétett felvételeken lakóövezetekből füst szállt fel.
A határ menti összecsapásokban mindkét fél szerint mintegy 49 örmény és 50 azeri katona vesztette életét.
A támadásokat egyrészt az EU-hoz fűződő szorosabb kapcsolatainak tulajdonítják, másrészt annak, hogy Oroszország egyre kevésbé képes felügyelni korábbi befolyási övezetét, köszönhetően az ukrajnai háborúnak.
Oroszország Örményország hagyományos szövetségese, és csapatainak kellene garantálniuk az Örményország és Azerbajdzsán közötti törékeny tűzszünetet a 2020-as villámháború után, amelynek során Azerbajdzsán visszafoglalta a vitatott Hegyi-Karabah területének nagy részét.
Örményország a kölcsönös védelmi paktumra hivatkozva kérte Moszkvától a beavatkozást. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó elmondta, hogy Moszkva „rendkívül aggódik” a harcok miatt, de Oroszország nem aktiválja csapatait.
„Örményország megsérti a tűzszünetben vállalt kötelezettségeit – személyzetet állomásoztat a területünkön, aknákat helyez el, és gondot okoz minden gazdasági és közlekedési kapcsolat megnyitása” – mondta Leyla Abdullayeva, az azerbajdzsáni külügyminisztérium szóvivője. „Nem vagyunk érdekeltek a feszültségekben a régióban – mi a békében és a normalizációban vagyunk érdekeltek, és az örmény fél nem viszonozza ezt”.
„Az ellenségeskedések azonnali beszüntetését és a tárgyalóasztalhoz való visszatérést sürgetjük” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.
Májusban Brüsszel bemutatta a REPowerEU stratégiát, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy a következő nyolc éven belül teljesen kivonuljanak az orosz szénhidrogénekből, és elsütötte a startpisztolyt az alternatívák biztosításáért folytatott versenyben.
Július 18-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Bakuban landolt, hogy aláírja azt a megállapodást, amelynek értelmében Azerbajdzsán 2027-ig évente 20 milliárd köbméter földgázt szállít az EU-nak.
A gázexport fokozása mellett Baku számos napenergia- és hidrogénenergia-projektet is aláírt, hogy segítsen kielégíteni az EU növekvő igényét a tiszta energia iránt.
Örményország sokkal kevesebbet tud nyújtani. Minden gázát importálja, és az ellenséges Törökország megnehezíti a világpiacra való bejutását.
Azerbajdzsán fő olaj- és gázexportvezetékei Grúzián keresztül vezetnek Törökországba és a Földközi-tengerbe, de most arra használja újonnan szerzett hatalmát, hogy megpróbálja Örményországot több kereskedelmi útvonal megnyitására kényszeríteni.
Baku azt követeli, hogy Örményország tegye lehetővé a kereskedelmet Azerbajdzsán szárazföldi része és a Törökországgal határos nyugati enklávéja, Nakhchivan között, amelyet Örményország választ el Azerbajdzsán többi részétől.
