A Gulágok célja az emberek „átnevelése” volt, nem pedig a foglyok személyiségének eltörlése, mint a németeké – állította Vlagyimir Szolovjov.
Egy vezető orosz propagandista azt mondta, hogy Sztálin brutális rabszolgamunkatábor-rendszere azért volt jobb, mint Hitleré, mert a rabok megőrizhették „egyéniségüket” – számolt be a Telegraph.
Vlagyimir Szolovjev, az orosz állami tévé talk-showjában azt állította, hogy a Gulag célja az emberek „átnevelése” volt.
„A szovjet munkatáborokban tudták a nevedet és azt, hogy milyen törvény alapján voltál bebörtönözve. Személy voltál. A német koncentrációs táborokban nem volt egyéniséged”.
„A szovjet táborok célja az átnevelés volt. Bármit is akarsz ebből csinálni. Egy német koncentrációs tábornak, egy európai koncentrációs tábornak az volt a célja, hogy tönkretegyenek téged mint személyiséget, és aztán részekre bontanak.”
Szolojov bizarr állítása, miszerint a náci táborokban az volt a legrosszabb, hogy nem tartották tiszteletben a rabok egyéniségét – és nem a zsidók és más kisebbségek szisztematikus tömeggyilkossága -, szintén tükrözheti Oroszország második világháborúról alkotott hivatalos álláspontját, amely Hitler legnagyobb bűneként a Szovjetunió elleni támadást hangsúlyozza – írja a Telegraph.
A műsorvezető azt állította, hogy most „a náci eszme európai leszármazottai úgy beszélnek Oroszország polgárairól, akiket mind felelősségre kell vonni. Ugyanazon az úton járnak.”
„Nem úgy tekintenek ránk, mint egyénekre. Nem látnak bennünket embereknek. Dehumanizáció. Megtagadják a jogunkat, hogy önmagunk legyünk. Ez a fő különbség köztünk és köztük.”
„A nácizmustól megbetegedett Ukrajna nem tekint minket embereknek. Számukra orkok, raszisták vagyunk, de ennek ellenére mégis sajnáljuk őket”.
Az 1920-as évek vége és az 1950-es évek között mintegy 18 millió szovjet állampolgár ment át az adminisztratív rövidítéssel Gulágnak nevezett Főtáborigazgatóság börtönein. A halálos áldozatok számát eltérő becslések 1,5 millióra teszik.
A táborok Sztálin rémuralmának egyik központi pillére voltak, és rabszolgamunkaerőt biztosítottak a nagyszabású mérnöki és építési projektekhez.
Fotó: Wikimedia commons/ Valahol a Gulág börtönrendszerben 1936-37 körül
