Kedden délelőtt az Országház épületében felavatták Horthy Miklós szobrát. A Hazatérés Napján tartott eseményen a Mi Hazánk teljes parlamenti frakciója részt vett. A szobor Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnökének a szobájában áll.
Az Index helyszíni tudósításában azt írja, hogy a Mi Hazánk Mozgalom politikusai szerint példaként lehet tekinteni a Horthy-korszakra, a Demokratikus Koalíció náci provokációnak nevezte az eseményt, az Országgyűlés Sajtóirodája pedig úgy reagált, hogy az alelnök döntése, hogyan rendezi be a dolgozószobáját.
Az eseményről és az azt megelőző sajtótájékoztatóról a Klubrádió élőben közvetített a Facebook-on:
A Tett és Védelem Alapítvány korábban többször állást foglalt Horthy Miklóssal kapcsolatban, ezért a szoboravató apropóján újból közzé tesszük a 2018-ban Horthy Miklósról publikált cikküket:
A Horthy Miklós Emléktársaság szervezésében 2018. február 11-én délelőtt úgynevezett „emlék-istentisztelet” tartottak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmával a – Szabadság téri Református Egyházközség által fenntartott – Hazatérés templomában. A Tett és Védelem Alapítvány önkéntesei az egykori zsidótörvények szövegeit tartalmazó kiadványt osztottak ki az érdeklődőknek.
„Egyes tévhitekkel szemben az antiszemita törvények nemcsak a Horthy-korszak végére voltak jellemzők, hanem szellemiségük áthatotta a rendszert, a Numerus Clausustól az egyre keményebb faji törvényekig”
– emelte ki Szalai Kálmán, a TEV titkára a sajtónak tett nyilatkozatában.
A Tett és Védelem Alapítvány hisz abban, hogy a történelmi ismerethiány az egyik legfőbb oka mindennemű kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásnak, illetve az arra méltatlan, egykori közéleti személyek rehabilitálását célzó kezdeményezéseknek is. A szervezet ebből a gondolatból kiindulva készített el a „kormányzó lelki üdvösségéért tartandó emlék-istentisztelet” idejére egy hiánypótló kiadványt. A Szabadság téren [2018. február 11-én] délelőtt a három zsidótörvény (1938. évi XV. törvénycikk, 1939. évi IV. tc., 1941. évi XV. tc.) illetve az ezeket megalapozó numerus clausus (1920. évi XXV. tc., mely a zsidó származású diákok felsőoktatási intézményekbe történő bejutását korlátozta) pontos szövegeit tartalmazó, több mint 20 oldalas kiadványt osztottak ki.
Szalai Kálmán elmondta:
a Tett és Védelem Alapítvány bízik benne, hogy a korszak négy jellegzetes jogszabályának szöveghű megismerése közelebb vihet Horthy Miklós és az általa fémjelzett kor pontosabb megismeréséhez.
Az egykori kormányzó munkásságának ezen részének tárgyszerű bemutatásával tisztább képet kaphat mindenki a két világháború közötti évtizedek magyar történelméről. A második világháború és a holokauszt során többszázezer zsidó és nem zsidó honfitársunk vesztette életét, így a Tett és Védelem Alapítvány meggyőződéssel vallja, hogy a mindezt megelőző, ehhez vezető időszak szöveghű dokumentumai megérdemlik a figyelmet.
