Ha túlságosan elmerülünk a hírfogyasztásban, az mind fizikailag, mind mentálisan megbetegíthet – derül ki egy új tanulmányból, amelyet szerdán tettek közzé a Health Communication című szakfolyóiratban
A tudósok rámutattak, hogy jól ismert, hogy a kommunikációs eszközös túlzott használata, például az internet-, videojáték- és okostelefon-függőség negatívan hat az egészségre, egy új elmélet szerint pedig a túlzott hírfogyasztás ugyanilyen káros lehet, mivel a háborúknak, katasztrófák, tragédiák – például az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány – negatívan befolyásolják az ember mentális egészségét.
„Az ilyen eseményeknek a hírekben való szemlélése egyes emberekben állandó készültségi állapotot idézhet elő, és a világot sötét és veszélyes helynek tünteti fel”
– mondta Bryan McLaughlin, a Texas Tech University Média és Kommunikációs Főiskolájának docense és a tanulmány vezető szerzője a sajtóközleményben.
„Egyeseknél egy ördögi kör alakulhat ki, amelyben ahelyett, hogy kikapcsolódnának, még jobban belemerülnek, megszállottan figyelik a híreket, és éjjel-nappal frissítéseket keresnek, hogy enyhítsék szorongásukat. De ez nem segít, és minél többet nézik a híreket, azok annál inkább kezdik zavarni életük más területeit”.
A tudósok a „problémás hírfogyasztást” egyfajta függőségként írták le, a függőség jelei közé tartozik, hogy az illető túlságosan elmerül a hírekben és túlságosan el van foglalva velük, mert azt gondolja, hogy a hírek olvasása és nézése csökkenti a szorongást, holott ennek éppen ellenkezője igaz, és nehezen áll le a hírek olvasásával vagy nézésével.
A tanulmányban 1 100 amerikai felnőttet kérdeztek meg arról, hogy mennyire értenek egyet az olyan állításokkal, mint „annyira elmerülök a hírekben, hogy megfeledkezem a körülöttem lévő világról”, „gyakran foglalkoztatnak a hírekkel kapcsolatos gondolatok”, „nehezen tudom abbahagyni a hírek olvasását vagy nézését”, és „gyakran nem figyelek az iskolában vagy a munkahelyemen, mert éppen a híreket olvasom vagy nézem”.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy milyen gyakran tapasztalnak stressz- vagy szorongásérzetet, valamint olyan fizikai panaszokat, mint a fáradtság, fizikai fájdalom, gyenge koncentráció és gyomor-bélrendszeri problémák.
A válaszadók mintegy 16,5%-a tartozott a súlyosan problémás hírfogyasztási kategóriába, és az ebbe a kategóriába tartozó felnőttek lényegesen nagyobb mentális és fizikai rossz közérzetről számoltak be, mint a mérsékelten, minimálisan és nem problémás kategóriába tartozók. A mérsékelten problémás kategóriába tartozók (27,3%) szintén szignifikánsan nagyobb mentális és fizikai rossz közérzetről számoltak be, mint az alacsonyabb kategóriákba tartozók.
Bár sokan, akik felismerik, hogy a túl sok hírfogyasztás egészségtelen, hajlamosak úgy dönteni, hogy abbahagyják azt, a tudósok hangsúlyozták, hogy a hírfogyasztás teljes megszakítása egyéni és társadalmi szinten is problémás lehet.
Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy az érintettek lemaradnak az egészségük és biztonságuk szempontjából fontos információkról, és aláássa azt a képességüket, hogy tájékozott állampolgárok legyenek, ami fontos az egészséges demokrácia szempontjából.
A tudósok szerencséjére a híreket terjesztők azt javasolták, hogy ahelyett, hogy teljesen megszakítanák a hírfogyasztást, ahogyan azt más típusú függőségek esetében lehetne tenni, a beavatkozásoknak inkább a hírekkel való egészségesebb kapcsolat kialakítására kellene összpontosítaniuk.
A tudósok emellett rámutattak arra is, hogy bár az újságírókról régóta úgy gondolják, hogy felelősséggel tartoznak a polgárok iránt, a gazdasági nyomás, a technológiai fejlődés és a 24 órás hírciklus sok újságírót arra késztet, hogy a figyelmet felkeltő „hírértékű” történetek kiválasztására összpontosítson, még akkor is, ha azok nem a legfontosabbak a polgárok tájékoztatása szempontjából.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a rossz egészségi állapot és a hírfogyasztás közötti kapcsolatot, valamint annak következményeit.
„Még sok mindent meg kell tanulnunk a problémás hírfogyasztásról, annak egyéni és társadalmi következményeiről, és arról, hogy mit lehetne tenni e következmények enyhítése érdekében”
– fogalmaz a tanulmány.
