Netanjahu a június 8-i nyilvánosságra hozatala óta először reagált a Ben Shapiro Show-ban a Shihabi-féle béketervre, melynek megvalósítása olyan sorsfordító fejlemény lenne, amely véget vethetne a 100 éves zsidó-arab konfliktusnak. David Singer elemzése.
Benjamin Netanjahu korábbi izraeli miniszterelnök, jelenlegi ellenzéki vezető a nyilvánosság előtt először reagált a 2022. júniusi, szaúdi béketervre. A tervezet szerzője, Ali Shihabi augusztus 14-én így nyilatkozott az elképzelésének a realitásáról:
„Ők [Izrael] sok mindent megkaphatnak abból, amit akarnak, de egy kicsit engedniük kell, hogy olyan fenntartható megoldást kapjanak, amely tartósan integrálja őket a régióba. Ehhez azonban egy izraeli De Gaulle-ra lenne szükség, akinek van bátorsága és víziója, de én sajnos nem látok ilyet a láthatáron.”
Shihabi itt Charles de Gaulle francia elnökre utalt, aki 1962-ben biztosította Algéria függetlenségét 132 év francia megszállás után.
Ugyanazon a napon, amikor Shihabi a fenti kijelentést tette, egy lebilincselő, egyórás interjúban Netanjahu így fogalmazott Ben Shapiro-nak:
„Ha most megválasztanak, békét fogok kötni Szaúd-Arábiával. Ők bíznak bennem. Bíznak bennem, hogy én leszek a bástya Iránnal szemben. És ha békét kötünk Szaúd-Arábiával, akkor gyakorlatilag vége az arab-izraeli konfliktusnak. Igen – Jemen nem a ügyünk. Igen, Irak, és Szíria sem a mi dolgunk – mindez nem fontos.”
Netanjahu elkötelezte magát:
„[Ami fontos], hogy mindent megtegyünk Irán atomprogramja ellen, és mi sok mindent meg is tettünk. Nem beszélhetek róluk, de azt elmondhatom, hogy a Moszadot Teherán szívébe küldtem, hogy kiszedjék Irán titkos atomarchívumát, és vissza is hozták”
Netanjahu a június 8-i nyilvánosságra hozatala óta nem nyilatkozott nyilvánosan különösebben a Shihabi-féle béketervről – annak ellenére, hogy
annak megvalósítása olyan sorsfordító fejlemény lenne, amely véget vethetne a 100 éves zsidó-arab konfliktusnak.
Shihabi terve, amely Jordániát, Gázát és a „Ciszjordánia” egy részét egyetlen területi egységbe, a Palesztin Hásemita Királyságba olvasztaná – a következő eredményeket ígéri, amelyek Izrael számára nagyon kedvezőek lennének:
- Felülírná a két korábbi, 1981-es és 2002-es szaúdi békejavaslatot, amelyek Izrael teljes kivonulását követelték Ciszjordániából.
- A diplomácia temetőjébe süllyesztené az ún. „kétállami megoldást”: egy különálló palesztinai arab állam létrehozását Jordánia és Izrael között -, amelyet az ENSZ az elmúlt 29 évben sikertelenül erőltetett.
- Amman – és nem Jeruzsálem – lenne a Palesztin Hásimeta Királyság fővárosa.
- A palesztinai arabok lemondanának a Izraelbe való visszatérés jogáról.
- A „Ciszjordániában” és a Gázai övezetben élő palesztinai arabok és a hontalan menekültek teljes jogú állampolgárságot kapnának a beolvasztott Palesztin Hásimeta Királyságban, a szuverenitás minden olyan elemével együtt, amely az ENSZ által teljes mértékben elismert államhoz való tartozással jár.
Netanjahu azonban egy további engedményt akar a „Palesztin Hásimeta Királyságnak” a Jordán folyótól nyugatra fekvő területeire vonatkozóan:
„Lehet minden hatalmuk, hogy kormányozzák magukat, de nem fenyegethetnek minket… Lehetnek parlamenti képviselőik, vezetőik, lehet zászlajuk és himnuszuk…
– mondta Shapironak.
„[azonban]… a Jordán folyótól nyugatra … Izrael, és csakis Izrael ellenőrizheti a biztonságot. Mi felügyeljük a légteret, mi felügyeljük a földi biztonságot, a földalatti biztonságot, ha esetleg alagutakat akarnak ásni… Nem fogunk öngyilkosságot elkövetni egy dicsérő véleménycikkért a New York Timesban”.
Fontosak a meglévő adottságok:
- a Gázából és Ciszjordániából izraeliek ellen elkövetett terrortámadások története, és
- annak lehetősége, hogy akár a Hamász, akár a PFSZ a Ciszjordániát és a Gázai övezetet kiindulópontként használhatja arra, hogy megpróbálja erőszakkal megdönteni a Hásemitákat – akiket a Shihabi terv szerint a Palesztinai Hásemita Királyság uralkodóinak neveznének ki.
A Jordán folyótól nyugatra eső terület biztonsági ellenőrzésének a kérdése a Shihabi terv szerint vita tárgya lehet.
Netanjahu követelése a biztonsági ellenőrzésről azonban nem vitatható.
David Singer kérte Shihabi állásfoglalását Netanjahu követelésével kapcsolatban, de egyelőre nem kapott választ.
Netanjahu világossá tette politikáját az izraeli választók számára.
Vajon Lapid és Ganz magukévá teszik-e Netanjahu De Gaulle-politikáját a közelgő választásokon, felvállalják-e De Gaulle 2. és 3. szerepét?
David Singer ausztrál ügyvéd, aki aktívan részt vesz az ottani cionista közösségi szervezetekben. Ő alapította a „Jordánia Palesztina” bizottságot 1979-ben.
