A felmérések szerint a negyvenöt éves Meloni közel áll ahhoz, hogy ő legyen az új olasz miniszterelnök a jövő hónapban esedékes előrehozott választásokon. A Fratelli d’Italia, a Meloni által alig tíz éve társalapított párt, amely a legutóbbi parlamenti választáson mindössze 4 százalékot kapott, a közvélemény-kutatások szerint a Matteo Salvini radikális jobboldali Lega pártját is magában foglaló jobboldali koalíció vezető partnereként vezeti a közvélemény-kutatásokat.
A Spectator magazin portrét készített Meloniról.
A cikk megjegyzi, hogy az olasz politikust Európában mindenütt szélsőjobboldalinak bélyegzi. Meloni a magazinnak elmondta, hogy ellenfelei ezzel próbálják lejáratni:
„Nézzünk szembe a tényekkel. A gyors egymásutánban [ellenem] elkövetett összehangolt támadásoknak csak egyetlen rendezője lehet. A baloldal irányítja a kultúrát. Ez a mainstream. Nem csak Olaszországban. Ők segítséget kérnek és mindenki ugrik”.
A fasizmus vádja annyira felbőszítette, hogy a múlt héten egy videót küldött az Olaszországban tartózkodó külföldi tudósítóknak, amelyben három nyelven bizonygatja, hogy nem fasiszta, és nem jelent veszélyt a demokráciára.
Azzal vádolják, hogy „csupaszon reakciós” programmal rendelkezik – a magazin szerint ez főként az illegális bevándorlókkal és a „woke ideológiával” szembeni ellenségessége miatt, amelyet egy idén Amerikában tartott beszédében (többek között) „a természetes család alapjainak lerombolásáért” vádolt.
Meloni most már elfogadja a melegek polgári házasságát (amely 2016 óta legális Olaszországban), de ellenzi a melegek örökbefogadását. Szerinte a gyermeknek „joga van az apához és az anyához”. Ellenzi az iskolai nemi politikát, és azt, amit „LGBT-lobbinak” nevez. Szenvedélyes, időnként mániákus szónok, 2019-ben Rómában egy nagygyűlésen híresült el, amikor azt kiabálta:
„Szülő 1, szülő 2, gender LMBT, X állampolgárnak akarnak nevezni minket, kódszámokkal. De mi nem vagyunk kódszámok… és meg fogjuk védeni az identitásunkat. Én Giorgia vagyok. Nő vagyok. Anya vagyok. Olasz vagyok, keresztény vagyok. Ezt nem vehetik el tőlem!”
Meloni gyakran követelt tengeri blokádot a Líbiából érkező hajókkal szemben.
„A rasszisták kretének, oké? De ez nem jelenti azt, hogy Olaszországnak nem kell koordinálnia a migrációs áramlásokat”
– mondja Meloni.
Elmondása szerint most azt a megoldást részesíti előnyben, hogy az Európai Unió fizessen Líbiának, hogy állítsa le az indulásokat, és vegye vissza azokat, akik eljutnak Olaszországba.
A cikk szerint vitathatatlan, hogy a Fratelli d’Italia Mussolini örököse, abban az értelemben, hogy a pártot 2012-ben alapították Meloni és mások, akik korábban tagjai voltak az 1946-ban egykori fasiszták által létrehozott neofasiszta Movimento Sociale Italiano nevű mozgalomnak.
„Soha nem rejtőzködöm. Ha fasiszta lennék, akkor kimondanám, hogy fasiszta vagyok. Ehelyett soha nem beszéltem fasizmusról, mert nem vagyok fasiszta”
– mondja az interjúban.
Olaszországban valóban van két nyíltan fasiszta párt: a Forza Nuova és a Casa Pound. Mindkettő kevesebb mint 1 százalékot szerzett a legutóbbi, 2018-as parlamenti választásokon.
Az ország választási rendszere – az előválasztás és az arányos képviselet keveréke – arra kényszeríti a pártokat (jelenleg tizenkilenc van a parlamentben), hogy koalíciókat alkossanak a többség megszerzésére törekedve.
Meloni úgy véli, hogy ez a rendszer „politikailag törékennyé és ezért instabillá” teszi az olasz politikát, és végletesen rövid távúvá. Át akarja alakítani az olasz elnökséget a nagyrészt ceremoniális, a parlament által választott elnökségből egy francia mintájú, a nép által választott elnökséggé. Az ő úgynevezett elnökiségét Salvini és Berlusconi (aki nyolcvanöt éves, de még mindig a Forza Italia, a koalíciójuk harmadik nagy pártjának vezetőjeként tevékenykedik) támogatja.
Meloni „soha, de soha” nem végezne abortuszt, mondja, de támogatja az olasz abortusztörvényt, amely kilencven napig engedélyezi az abortuszt. Neki magának van egy ötéves kislánya, de nem házasodott össze az apával, egy tévés újságíróval, mert bár ő hisz a hagyományos családi értékekben, a férfi nem.
Úgy tekint magára és a Fratelli d’Italiára, mintha inkább Roger Scruton néhai brit konzervatív filozófusnak, mint a forradalmár szocialista Mussolininek köszönhetné magát. Beszédeiben gyakran idézi Scrutont.
„Mindazokban a sok dologban, amelyek iránt szenvedélyesen rajongott, a művészettől és a zenétől kezdve a boron át a vidéki úriemberlétig, mindig tudta, hogyan testesítse meg a konzervativizmus mint életmód, és soha nem mint ideológia lényegét”
– mondja az interjúban.
„Úgy vélem, hogy a nagy kihívás ma világszerte, nem csak Olaszországban, azok között van, akik védik az identitást, és azok között, akik nem. Erre gondolt Scruton, amikor azt mondta, hogy ha elpusztítasz valamit, nem feltétlenül csinálsz valami újat és jobbat. Ha brit lennék, valószínűleg tory lennék. De én olasz vagyok”
– mondja Meloni.
A teljes riport itt olvasható.
