Kinek lehet hinni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban?

„Az amerikai és szövetséges politikai döntéshozóknak ellen kell állniuk Ukrajna azon próbálkozásainak, hogy a kellemetlen tényeket kényelmes fantáziákkal helyettesítsék” – írja Doug Bandow, a Cato Institute kutatója az American Conservative oldalán. 

A szerző azzal kezdi a cikkét, hogy nehéz az Ukrajnából kijövő adatok alapján írni arról, hogy hogyan áll a háború.

„Az elmúlt hónapokban az orosz erők lassú előrehaladást értek el a Donbaszban, és jelenleg az ukrán terület legalább egyötödét elfoglalják. Ukrajna és szószólói azonban ellentámadással fenyegetőznek Moszkva állítólag túlterhelt erőivel szemben. Ellentmondásos állítások hangzottak el a veszteségek számáról, az Ukrajnába küldött csúcstechnológiás szövetséges fegyverek hatásáról és mindkét fél háborús kilátásairól. Mind Oroszország, mind Ukrajna hazudott és hazudni fog a jövőbeni előnyök keresése érdekében” – állapítja meg az elemző.

A szerző szerint nem ritka, hogy a kormányok beleértve az amerikait hazudnak a népüknek. Példának hozza George W. Bush iraki háborúját.

„Ukrajna az információt önálló csatatérként kezelte. Kevés dologra lehet kritikátlanul hagyatkozni, amit nyilvánosan mondanak.

A hősiességről szóló hamis történetek és a meg nem erősített orosz áldozatok száma Kijev legfontosabb stratégiái közé tartozik. Ez nem meglepő, de döntő fontosságú, hogy az amerikai döntéshozók a valóságra alapozzák döntéseiket, nem pedig a Kijevből érkező információkra” – jelenti ki Bandow.

A szerző szerint Washington és az európai hatalmak ráhagyják Kijevre, hogy meddig és milyen célért harcolnak, miközben a pénzt és a fegyvert korlátlanul biztosítják. Szerinte Washingtonnak az amerikai érdekeket kellene szem előtt tartania, és fontos lenne átgondolni nemzeti érdek-e Ukrajna céljainak és stratégiájának a támogatása.

„Zelenszkij nemrégiben sürgette az Egyesült Államokat, hogy Oroszországot terrorista államnak minősítse, noha Moszkva nem követ el terrorizmust. Brutális agresszor, de Szaúd-Arábia is az, amely az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel több százezer jemeni embert sanyargatott, éheztetett és ölt meg, és sokkal több áldozatot követelt, mint amennyit Ukrajnában számoltak össze. Az ukrán elnök azt akarja, hogy Európa tiltsa be az orosz turistákat, ami nem segítene Kijevnek, viszont tovább szigetelné az orosz népet, és még jobban megszorítaná a Putyin-kormány hatalmát fölöttük” – olvasható a cikkben.

A szerző szerint Washingtonnak el kell döntenie, hogy milyen mértékű támogatást nyújt és milyen végső célokat tűz ki maga elé. Kijev szabadon tűzhet ki bármilyen célt, de sem Amerikának, sem Európának nem kötelessége támogatni azt – jelenti ki Bandow.

A szerző rámutat, hogy Zelenszkij minden egyes elfoglalt centimétert visszakövetel, ami potenciálisan egy végtelen proxi-háborúhoz vezethet, ami nem érdeke a Nyugatnak.

„Amerika alapvető érdeke Ukrajnában az, hogy segítsen megőrizni Ukrajna függetlenségét és szuverenitását. Ezzel szemben a szövetségeseknek nem fűződik nagy érdeke ahhoz, hogy megakadályozzák Kijev területi veszteségeit, nem is beszélve az Ukrajna által 2014-ben elvesztett területek visszaszerzéséről. Bár az ilyen politika kívánatos lehet Kijev számára, a háború folytatása fenyegetést jelent Amerikára nézve, a NATO határait átlépő és az Egyesült Államokat behálózó eszkaláció és terjeszkedés lehetőségével” – jelenti ki a szerző.

Szankciók és percepciók

McDonalds és Netflix nélküli jövő, kontra „télen megfagysz”. A hadviselésben a valóság percepciója sokkal fontosabb az objektív valóságnál. Robert C. Castel jegyzete.

„Az Ukrajna iránti szimpátia, bár indokolt, nem vakíthatja el az Egyesült Államokat és másokat a konfliktus valóságával szemben” – érvel az elemző.

A cikk szerint nem szabad kritikátlanul kezelni az Ukrajnából kijövő információkat, bármilyen irányból is érkeznek.

„Mégis, az Egyesült Államok és a szövetségesek elkötelezettsége az igazság iránt továbbra is hiánycikk. A CBS készített egy külön riportot, amely megállapította, hogy számos akadály – leginkább a bürokrácia és a korrupció – megakadályozta, hogy a szövetségesek Ukrajnának nyújtott katonai segélyének nagy része eljusson a címzettekhez. A CBS azonnal tűz alá került, és „frissítés” céljából visszavonta a dokumentumfilmet; az eredeti videó egyszerűen eltűnt az internetről, magyarázat nélkül. Az ukrán kormány dührohamot kapott, és „belső vizsgálatot követelt, hogy ki és miért tette ezt lehetővé”, mintha az amerikai újságírók Kijevnek felelnének” – említ egy ügyet a cikk.

A szerző megemlíti az Amnesty International jelentésének negatív fogadtatását, amely részletesen bemutatja, hogy az ukrán hadsereg lényegében emberpajzs-taktikát alkalmazott. Kijev és szövetségesei kifakadtak a jelentés ellen. Más jelentések is érkeztek ukrán visszaélésekről és a nemzetközi jog megsértéséről, például gyalogsági aknák ledobásáról az oroszok által megszállt donbászi területen.

„Kijev szerint azonban bárki, aki kritizálja Ukrajnát vagy a szövetségesek viselkedését, orosz stróman, és mint ilyet kell elítélni”

– írja Bandow.

„Minden konfliktusban nehéz értékelni a vádakat és ellen-vádakat. Nem meglepő az ukrán propagandaművelet energiája, amely eltökélten igyekszik kiirtani a Kijev viselkedésével kapcsolatos kérdéseket. Az amerikai és szövetséges politikusoknak azonban ellen kell állniuk Ukrajna azon kísérletének, hogy a kellemetlen tényeket kényelmes fantáziákkal helyettesítsék” – zárja a szerző.

A teljes írás itt elérhető.

Fotó: EPA/VASILIY ZHLOBSKY

Van elég pénze Amerikának arra, hogy mindenbe beleszóljon?

Egy amerikai elemző szerint Amerikának nem biztos, hogy meg van a gazdasági ereje az örökös háborúzgatáshoz.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.