A Kieli Intézet adatai szerint április óta csökken Európa katonai támogatása Ukrajna számára.
Az új adatok szerint Európa hat legnagyobb országa egész júliusban nem ajánlott fel Ukrajnának új kétoldalú katonai kötelezettségvállalásokat – ez az első hónap, amikor ez történt Oroszország februári inváziója óta – számolt be a Politico.
A friss adatok, amelyek az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Németországra, Spanyolországra, Olaszországra és Lengyelországra vonatkoznak, és amelyeket csütörtökön tettek közzé, a Kieli Világgazdasági Intézettől származnak, amely a háború alatt végig nyomon követte az Ukrajnának adott támogatásokat.
Az adatok jól illusztrálják azt, amit az ukrán katonai tisztviselők és politikusok többször is hangoztattak: A nagy európai hatalmak nem tartanak lépést az Egyesült Államokból érkező katonai segélyekkel, és miután a nagyhatalmak élére álltak, Nagy-Britannia és Lengyelország talán kifogyott a lendületből.
Katonai szakemberek és az Európai Parlament egyes képviselői az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatják ezt az álláspontot.
Christoph Trebesch, az Ukraine Support Tracker (Ukrajna-támogatási nyomkövető) csoport vezetője elmondta, hogy a szervezet adatai azt mutatják, hogy az Ukrajnának nyújtott európai katonai támogatási kötelezettségvállalások április vége óta csökkenő tendenciát mutatnak.
„Annak ellenére, hogy a háború kritikus szakaszba lépett, az új segélykezdeményezések elapadtak” – mondta.
A nyugati szövetségesek a múlt héten találkoztak Koppenhágában, hogy összegyűjtsék az ukrán hadsereg megerősítésére tett ígéreteket, és 1,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást gyűjtöttek össze.
De Trebesch, aki elmondta, hogy csapata még elemzi a számokat, figyelmeztetett, hogy ez az összeg „csekély ahhoz képest, amit a korábbi konferenciákon felvetettek”.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter nemrég a POLITICO-nak azt mondta, hogy az olyan országoknak, mint Franciaország és Németország, többet kell tenniük Ukrajna Oroszország elleni harcáért.
„Ha azt akarjuk, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, akkor fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy vajon eleget tesznek-e?”
– mondta.
Pabriks felszólította az európai nemzeteket, hogy arányosan, több közép-európai országhoz hasonló szinten adjanak, külön kiemelve Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot.
Különösen Németországot érte az a vád, hogy túl lassan halad a sokat hangoztatott tankcsereprogramok végrehajtása felé európai szomszédaival, ami lehetővé teszi, hogy ezek az országok szovjet korabeli tankjaikat Ukrajnába küldjék. Berlin megvédte megközelítését, és ismételten rámutatott az Ukrajna számára engedélyezett rendszeres fegyverszállításokra.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov
