Az ukrajnai háború a Krímmel kezdődött, és annak felszabadításával kell véget érnie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, aki azután beszélt, hogy a Krímen, eddig ismeretlen okból, robbanások történtek egy orosz katonai támaszponton.
A robbanások egy orosz légibázison történtek, Novofedorivka közelében lévő Szakij katonai támaszponton – amely az orosz turisták által kedvelt tengerparti üdülőhelyek közelében van, egy ember meghalt. Zelenszkij ugyan beszédében nem említette a robbanásokat, de úgy fogalmazott:
„A Krím ukrán, és soha nem adjuk fel. Nem fogjuk elfelejteni, hogy az Ukrajna elleni orosz háború a Krím megszállásával kezdődött.”
A Krímet nemzetközileg Ukrajna részeként ismerik el, de a Fekete-tengeri félszigetet 2014-ben Oroszország annektálta egy népszavazás után, amelyet a nemzetközi közösség törvénytelennek tart. Sok ukrán ezt tekinti az Oroszországgal vívott háborújuk kezdetének.
Kedden robbanások sorozata rázta meg a Krím nyugati részén,
Novofedorivka és Szakij mintegy 50 km-re északra fekszik Szevasztopol kikötőjétől, ahol Oroszország Fekete-tengeri flottája állomásozik, amely az ukrán partok blokádját vezeti. A légibázist Oroszország arra használta, hogy támadásokat indítson mélyen Ukrajnán belüli célpontok ellen.
A közösségi médiában közzétett felvételeken a strandolók a robbanások hallatán futottak, és szemtanúk szerint legalább 12 robbanást hallottak. A Krím oroszok által működtetett egészségügyi minisztériuma szerint egy civil meghalt, további nyolc pedig megsérült.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a robbanásokat egy raktárban felrobbant lőszer okozta, és hogy nem volt „tűzhatás” kívülről – bár ezt független források nem erősítették meg.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó tagadta, hogy Ukrajna állna a robbantások mögött, és ezt a Dozsd online televíziós csatornának nyilatkozv úgy fogalmazott: „Természetesen nem. Ugyan mi közünk van ehhez?”.
Moszkva súlyosnak tartana minden olyan támadást, amelyet Ukrajna a Krím ellen intézne. Oroszország a múlt hónapban figyelmeztetést adott ki, amikor Dmitrij Medvegyev volt elnök azzal fenyegetőzött, hogy „az ítélet napja azonnal bekövetkezik”, ha Ukrajna a Krím ellen intézi támadásait.
„Ez az orosz háború… a Krímmel kezdődött, és a Krímmel – annak felszabadításával – kell véget érnie”
– mondta Zelenszkij, aki a múltban még másként nyilatkozott a Krím kérdéséről.
Az ukrán elnök eddig azt mondta, hogy országa elfogadná a békét, ha Oroszország visszavonulna a február 24-i határok mögé, vagyis a Krím visszafoglalása további tárgyalások tárgya lehetne.
Ha kiderül, hogy a keddi krími robbanásért Ukrajna a felelős, az jelentős eszkalációt jelentene. Ez lenne az első nagyobb támadás, amelyet a Krímben lévő célpontok ellen intéznek, bár korábban már közel jártak ehhez.
2022 júniusában a Krím Oroszország által kinevezett „vezetője” azt mondta, hogy ukrán erők lőtték a krími vizeken lévő fekete-tengeri olajfúró platformokat, ami több áldozatot követelt. Július végén pedig az orosz hatóságok közölték, hogy egy drón csapást mért egy orosz haditengerészeti létesítményre Szevasztopol városában, ahol hatan megsérültek.
A Kreml számára a Krím kvázi érinthetetlen státusszal bír, „történelmi” orosz földnek tekintik, amelyet Moszkva 2014-ben „diadalmasan visszaszerezte”. Szakértők szerint egy ilyen mélyen a krími területen belüli támadás nagy kínos helyzetbe hozná Putyin elnököt.
Az is félő, hogy ha az ukránok szisztematikusan támadni kezdenek orosz célpontokat a Krím belsejében, akkor az orosz válasz valóban nagyon komoly lehet — írja a BBC.
| Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krímet, miután az orosz többségű terület egy népszavazáson – amelyet Ukrajna és a Nyugat is illegálisnak tart – az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott. A szavazást sietve szervezték meg, miután jelöletlen orosz csapatok átvették az ellenőrzést a félsziget több stratégiai fontosságú helyszíne felett. Az év elején az Európa-barát tüntetések hónapokon át tartó tüntetései az oroszok által támogatott ukrán elnök megbuktatásában csúcsosodtak ki. Idén február 24-én Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a Krímet használva ugródeszkaként ahhoz, hogy az orosz csapatokat egyre mélyebbre vezesse Ukrajnán belül. |
Ha teljes megbékélés nem is lesz, amíg Ukrajna nem kapja vissza a Krím-félszigetet, a háború előbb véget fog érni. Bizonyos területeken szükség lesz pragmatikus együttműködésre és ez Ukrajnának is érdeke. Japán is törekedett az együttműködésre, gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, kereskedelemre, diplomáciai jó kapcsolatokra Oroszországgal, annak ellenére, hogy már hatvan éve folyamatosan területi követelésekkel lépnek fel az oroszokkal szemben és szeretnék visszakapni az 1945-ben elveszített déli Kuril-szigeteket.