Zelenszkij: A háborúnak a Krím felszabadításával kell véget érnie!

Az ukrajnai háború a Krímmel kezdődött, és annak felszabadításával kell véget érnie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, aki azután beszélt, hogy a Krímen, eddig ismeretlen okból, robbanások történtek egy orosz katonai támaszponton.

A robbanások egy orosz légibázison történtek, Novofedorivka közelében lévő Szakij katonai támaszponton – amely az orosz turisták által kedvelt tengerparti üdülőhelyek közelében van, egy ember meghalt. Zelenszkij ugyan beszédében nem említette a robbanásokat, de úgy fogalmazott:

„A Krím ukrán, és soha nem adjuk fel. Nem fogjuk elfelejteni, hogy az Ukrajna elleni orosz háború a Krím megszállásával kezdődött.”

A Krímet nemzetközileg Ukrajna részeként ismerik el, de a Fekete-tengeri félszigetet 2014-ben Oroszország annektálta egy népszavazás után, amelyet a nemzetközi közösség törvénytelennek tart. Sok ukrán ezt tekinti az Oroszországgal vívott háborújuk kezdetének.

Kedden robbanások sorozata rázta meg a Krím nyugati részén,

Novofedorivka és Szakij mintegy 50 km-re északra fekszik Szevasztopol kikötőjétől, ahol Oroszország Fekete-tengeri flottája állomásozik, amely az ukrán partok blokádját vezeti. A légibázist Oroszország arra használta, hogy támadásokat indítson mélyen Ukrajnán belüli célpontok ellen.

A közösségi médiában közzétett felvételeken a strandolók a robbanások hallatán futottak, és szemtanúk szerint legalább 12 robbanást hallottak. A Krím oroszok által működtetett egészségügyi minisztériuma szerint egy civil meghalt, további nyolc pedig megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a robbanásokat egy raktárban felrobbant lőszer okozta, és hogy nem volt „tűzhatás” kívülről – bár ezt független források nem erősítették meg.

Szankciók és percepciók

McDonalds és Netflix nélküli jövő, kontra „télen megfagysz”. A hadviselésben a valóság percepciója sokkal fontosabb az objektív valóságnál. Robert C. Castel jegyzete.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó tagadta, hogy Ukrajna állna a robbantások mögött, és ezt a Dozsd online televíziós csatornának nyilatkozv úgy fogalmazott: „Természetesen nem. Ugyan mi közünk van ehhez?”.

Moszkva súlyosnak tartana minden olyan támadást, amelyet Ukrajna a Krím ellen intézne. Oroszország a múlt hónapban figyelmeztetést adott ki, amikor Dmitrij Medvegyev volt elnök azzal fenyegetőzött, hogy „az ítélet napja azonnal bekövetkezik”, ha Ukrajna a Krím ellen intézi támadásait.

„Ez az orosz háború… a Krímmel kezdődött, és a Krímmel – annak felszabadításával – kell véget érnie”

– mondta Zelenszkij, aki a múltban még másként nyilatkozott a Krím kérdéséről.

Az ukrán elnök eddig azt mondta, hogy országa elfogadná a békét, ha Oroszország visszavonulna a február 24-i határok mögé, vagyis a Krím visszafoglalása további tárgyalások tárgya lehetne.

Ha kiderül, hogy a keddi krími robbanásért Ukrajna a felelős, az jelentős eszkalációt jelentene. Ez lenne az első nagyobb támadás, amelyet a Krímben lévő célpontok ellen intéznek, bár korábban már közel jártak ehhez.

2022 júniusában a Krím Oroszország által kinevezett „vezetője” azt mondta, hogy ukrán erők lőtték a krími vizeken lévő fekete-tengeri olajfúró platformokat, ami több áldozatot követelt. Július végén pedig az orosz hatóságok közölték, hogy egy drón csapást mért egy orosz haditengerészeti létesítményre Szevasztopol városában, ahol hatan megsérültek.

A Kreml számára a Krím kvázi érinthetetlen státusszal bír, „történelmi” orosz földnek tekintik, amelyet Moszkva 2014-ben „diadalmasan visszaszerezte”. Szakértők szerint egy ilyen mélyen a krími területen belüli támadás nagy kínos helyzetbe hozná Putyin elnököt.

Az is félő, hogy ha az ukránok szisztematikusan támadni kezdenek orosz célpontokat a Krím belsejében, akkor az orosz válasz valóban nagyon komoly lehet — írja a BBC.

Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krímet, miután az orosz többségű terület egy népszavazáson – amelyet Ukrajna és a Nyugat is illegálisnak tart – az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott. A szavazást sietve szervezték meg, miután jelöletlen orosz csapatok átvették az ellenőrzést a félsziget több stratégiai fontosságú helyszíne felett. Az év elején az Európa-barát tüntetések hónapokon át tartó tüntetései az oroszok által támogatott ukrán elnök megbuktatásában csúcsosodtak ki. Idén február 24-én Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a Krímet használva ugródeszkaként ahhoz, hogy az orosz csapatokat egyre mélyebbre vezesse Ukrajnán belül.

Több, mint 230 milliárd eurót veszíthet Németország az ukrajnai háború miatt

Ez azonban csak arra a feltételezésre vonatkozik, ha az energiaárak nem emelkednek még magasabbra, mert akkor recesszióba csúszna Európa legnagyobb gazdasága.