Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető tagadta, hogy Ciszjordánia egyes részeinek annektálására vonatkozó terveit nem egyeztették volna a Trump-kormányzattal, ahogy azt Jared Kushner, az elnök volt főtanácsadója állítja készülő memoárjában.
„Teljesen hamis az az állítás, hogy Netanjahu miniszterelnök meglepte Jared Kushnert és Trump elnököt azzal, hogy bejelentette Izrael azon szándékát, hogy a Trump-tervben szuverén izraeli területként elképzelt Júdea és Szamária 30 százalékára izraeli jogot alkalmazzon” – közölte csütörtökön Netanjahu szóvivője.
Közvetlenül azután, hogy a Trump-kormányzat 2020 januárjában bemutatta a „Békevíziót”, Netanjahu közölte, hogy a következő héten kabinetszavazásra bocsátja az izraeli szuverenitás kiterjesztését Ciszjordánia egyes részeire. David Friedman akkori izraeli nagykövet azt mondta a médiának, hogy Izrael abban a pillanatban megkezdheti az annexióra irányuló munkát, amint befejezi belső folyamatát.
Új könyvében Kushner azt írta, hogy őt és Trumpot is meglepték ezek a kijelentések.
„Mint kiderült, Friedman biztosította Bibit, hogy ráveszi a Fehér Házat, hogy azonnal támogassa az annexiót” – írta. „Ezt nem közvetítette nekem vagy bárkinek a csapatomból”.
Friedman idén év elején megjelent Sledgehammer című könyvében a nagykövet hasonlóképpen azt írta, hogy nem tudott arról, hogy „Bibi ma annektálja az átkozott Jordán-völgyet”, ahogyan emlékezete szerint Kushner fogalmazott. Amikor ők hárman „nehéz és kellemetlen találkozót” tartottak, Kushner azt mondta, hogy szerinte az annektálandó területek feltérképezésének folyamata eltart egy ideig, míg Netanjahu azt mondta, hogy a Jordán-völgy esetében nincs szükség további feltérképezésre.
„Erről soha nem beszéltünk” – mondta Kushner, Friedman pedig azt írta: „Mindenki az igazat mondta”.
Netanjahu azonban azt mondta, hogy ő és Trump levelet váltottak a Trump béketervét bemutató ünnepség előtti napon.
„Trump elnök levele világossá tette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izrael szuverenitásának kinyilvánítását e terület felett, a miniszterelnök levele pedig világossá tette, hogy Izrael ‘az elkövetkező napokban’ elő fog lépni a szuverenitásra vonatkozó nyilatkozattal” – mondta Netanjahu szóvivője.
Netanjahu hivatala nem adta át a levelek másolatát a Jerusalem Postnak, de egy, az eseményekről tudó forrás megerősítette azok létezését.
A levelekben a szuverenitási terv azonnaliságát említették, bár az értelmezések egyértelműen eltértek abban, hogy ez napokon, heteken belül, vagy hosszabb időre vonatkozik. Valójában Netanjahu csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a béketervet, hogy az annexióra a kezdetektől fogva sor kerüljön.
A közlemény idézett Trumpnak a Fehér Házban tartott bemutatón elhangzott beszédéből, amelyben az elnök azt mondta: „Izraellel közös bizottságot fogunk alakítani, hogy a koncepcionális térképet részletesebb és kalibráltabb ábrázolássá alakítsuk át, hogy az elismerés azonnal megvalósulhasson”.
Trump továbbá azt mondta: „Az Egyesült Államok el fogja ismerni Izrael szuverenitását azon terület felett, amelyet az elképzelésem szerint Izrael Állam részének tekint. Ez nagyon fontos”.
Ez bizonyítja – mondta Netanjahu szóvivője -, hogy „teljesen alaptalan az a vád, hogy Netanjahu miniszterelnök meglepte az elnököt és stábját a szuverenitással kapcsolatos előrelépésről szóló, nem összehangolt bejelentéssel, és hogy egy ilyen bejelentés aláássa a béketervet”.
Kushner a könyvében azt mondta, hogy előre látta a beszédet, és ő volt az, aki átadta Trumpnak, hogy olvassa el az átadás előtt, vagyis mindketten látták, hogy a szuverenitásról azt mondta, hogy „azonnal megvalósítható”, ha lesz részletes térkép. Friedman, akit Kushner lényegében azzal vádolt, hogy a háta mögött dolgozott, nem vett részt a beszéd megírásában.
A béketerv bejelentésének napja zsúfolt volt a kormányzat számára, ami hozzájárulhatott a félreértéshez. A Dow Jones 450 pontot zuhant az Egyesült Államokon kívüli koronakorlátozások miatt, majd – mint Bob Woodward újságíró beszámolt róla – Robert O’Brien volt nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta Trumpnak, hogy a világjárvány lesz „a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés, amellyel az elnöksége alatt szembe kell néznie”.
Ugyanakkor a szenátus éppen az elnök felelősségre vonásának közepén járt; és kiszivárgott John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó The Room Where it Happened című könyvének kézirata is, amely releváns részleteket tartalmaz.
A Trump-kormányzat és Netanjahu közötti feszültség az annexió kérdése miatt a következő hónapokban is folytatódott – Kushner elbeszélése szerint -, mert Washington olyan engedményeket próbált kikövetelni a palesztinok számára Jeruzsálemtől, amelyeket Netanjahu nem akart megadni nekik. Friedman azt írta, hogy Netanjahu hajlandó volt vállalni, hogy Ciszjordánia azon területein kívül, amelyeket a Trump-terv izraeli szuverenitásra jelölt ki, nem lesz izraeli építkezés. Kushner nem tett említést erről a megállapodásról.
Kushner és mások annyira aggódtak amiatt, hogy Netanjahu egyoldalúan folytatná az annexiót, hogy közölték a miniszterelnökkel, hogy ha ezt teszi, „nincs garancia arra, hogy kormányunk megakadályozza az Izrael elleni nemzetközi szankciókat, amelyek ezt követhetik”.
Netanjahu végül beleegyezett, hogy visszalép az annexiótól, amikor az Egyesült Arab Emírségek normalizálta kapcsolatait Izraellel.
