A németországi Hannover lett az első nagyváros Európában, amely betiltotta a meleg vizet és a központi fűtést a középületekben – írja a Daily Mail.
A drasztikus lépésre akkor került sor, amikor a németeknek azt mondták, hogy a mindennapi életüket befolyásoló, égbe szökő villanyszámlákra és átfogó gázadagolási intézkedésekre kell számítaniuk.
Az ország északnyugati részén fekvő Alsó-Szászország fővárosa, Hannover, az elkövetkezendők jeleként elzárja a meleg vizet a középületekben, uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben.
További kétségbeesett gáztakarékossági intézkedések közé tartozik a nyilvános szökőkutak kikapcsolása és a nagyobb épületek, például a városháza és a múzeumok éjszakai világításának elsötétítése.
A város polgármestere, Belit Onay „küszöbön álló gázhiányról” beszélt, ami azt jelenti, hogy 15 százalékkal kell csökkenteniük a város energiafogyasztását.
A tervek szerint minden év április és szeptember között le kell állítani a fűtést a középületekben, és a termosztátokat az év többi részében mindössze 20 Celsius-fokra kell állítani, bár lesznek kivételek.
A lakosság körében a hordozható légkondicionálók, fűtőberendezések és radiátorok betiltására is sor kerül.
A Gazprom, az orosz állami energiaipari óriáscég álmatlan éjszakákat okozott az európai vezetőknek azzal, hogy megzavarta az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül történő gázáramlást.
Júniusban karbantartási problémákra hivatkozva 40 százalékra csökkentették az áramlást, ezen a héten pedig mindössze 20 százalékra csökkentették a gázszállítást a csövön keresztül.
A csökkentések, amelyeket Kadri Simson, az EU energiaügyi vezetője „politikai indíttatásúnak” minősített, azt eredményezték, hogy az energiaszámlák az egekbe szöktek, a kormányok a gáztárolók feltöltésével küzdenek, az energiaigényes nehézipar pedig azon töpreng, vajon működésben tudják-e tartani a gyárakat.
Oroszország tagadja, hogy szándékosan visszafogja az ellátást, hogy fájdalmat és instabilitást okozzon Európában, de kevesen kételkednek abban, hogy ez egy szándékos trükk az általa „barátságtalannak” nevezett országok megbüntetésére.
Válaszul az Európai Unió országai kedden megállapodtak a gázfelhasználás vitatott, a blokk egészére kiterjedő 15 százalékos csökkentéséről, amely a remények szerint csökkenti az orosz energiazsarolásnak leginkább kitett európai országokra nehezedő nyomást.
Németország az egyik olyan ország, amelynek gázellátása leginkább függ Oroszországtól. Az ország versenyt futott, hogy a tél beállta előtt feltöltse gáztárolóit.
Németország nincs egyedül azzal, hogy gazdasága működtetése az orosz földgázra támaszkodik: az EU-tagállam teljes gázfogyasztásának mintegy 40 százaléka a keleti szomszédtól származik.
A Németországba gázt szállító vezetékek közül messze Oroszország a legnagyobb – a háború előtt az import 55 százalékát adta -, majd Norvégia, Algéria és Katar következik.
Utóbbi: az Északi Áramlat 1 messze a legfontosabb útvonal az orosz gáz Németországba történő bejuttatására, amely szinte az összes napi szükségletet képes szállítani – bár kisebb mennyiségek érkeztek a fehéroroszországi és lengyelországi Jamal-csövön és az Ukrajnán keresztül haladó Szojuz-csövön keresztül is.
Ez azt jelenti, hogy Oroszország egyetlen vezeték leállításával Németország gázimportjának több mint felét megszakíthatta volna, és Berlin számára nagyon kevés lehetőséget hagyott volna arra, hogy rövid időn belül átállítsa az ellátást.
Fotó: Pixa Bay
