A Magyarországot érő kihívásokról beszélt Tusványoson a magyar kormányfő. Azonban a legtöbb reakciót az a megjegyzése váltotta ki, hogy azt mondta, hogy „mi nem vagyunk kevert fajúak” – arra utalva, hogy a Kárpát-medence lakói nem keveredtek Európán kívüli nemzetekkel.
A kormányfő beszédében úgy vélte a „rossz kedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban.
„A Nyugat száz éve megjósolt hanyatlása még szellemi és demográfiai visszaszorulásra utalt, ma viszont szerinte a nyugati világ hatalmi és anyagi térvesztése tapasztalható, ami a többi civilizáció korszerűsödésével függ össze. A rivális civilizációk – a kínai, indiai, orosz ortodox és az iszlám is – átvette a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket „eszük ágában sincs átvenni” és megalázónak érzik, amikor a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni” – magyarázta.
Orbán beszédében a népesedés után, második legfontosabb kihívásként a migrációt jelölte meg.
„Hívhatjuk népességcserének vagy elárasztásnak is”
– mondta a kormányfő, aki szerint a migráció kettéválasztotta Európát.
Orbán úgy véli, hogy azok az országok, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt, azok többé nem nemzetek.
„Ezek az országok nem mások, mint népek konglomerátumai”
– szögezte le Orbán.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött, és ott pedig már csak a poszt-Nyugat maradt, amely háborút folytat Közép-Európa ellen.
„Bár most kevesebb szó esik a migrációról, de a helyzet változatlan, Soros György és a brüsszeli erők még mindig ránk akarják kényszeríteni a migrációt, bíróság elé citálták Magyarországot, „el is vagyunk ítélve”
– mondta a miniszterelnök, aki szerint ezt az ítéletet eddig csak az ukrán válság miatt nem kezdték el végrehajtani.
„Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára.”
A miniszterelnök úgy gondolja, hogy az internacionalista baloldal áll annak a háttérben, hogy Európában eleve kevert népesség éljen. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés, ugyanis van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence.
„Mi nem vagyunk kevert fajúak”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy „egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.”
A kormányfői beszéd, ezen nagy médiavisszhangot kapott részéről, a zsidó közösségek képviselői is elmondták a véleményüket.
„Ha jól értem, a beszéd jelentős részben a nyugati zsidó-keresztény kultúra térvesztéséről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról szólt. A gondolatmenet ezen részével több tekintetben még azonosulni is lehet”
– nyilatkozta lapunknak Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.
„Ugyanakkor éppen a zsidó-keresztény civilizáció egyik alapértéke, hogy Isten minden embert a maga képmására teremtett”
– hívta fel a figyelmet rá a rabbi.
„Így már csak ezért is kifejezetten szerencsétlen szóhasználat „fajokról, meg fajok keveredéséről” beszélni”
– mondta Köves Slomó.
Frölich Róbert, országos neológ főrabbi is reagált Orbán Viktor tusványosi beszédében tett kijelentésére.
„Valamiért József Attila, Radnóti Miklós, Szerb Antal, Gelléri Andor Endre, Rejtő Jenő és még sok más ismert és ismeretlen név és arc lebeg előttem. Ők (bár József Attila nem, ő csupán józan gondolkodása miatt került e listára) a fajokról vallott hagymázas elméleteknek estek áldozatul. Apropó, faj.
Sokféle faj népesíti be a bolygónkat. Két lábon, dolgozva, beszélve, és néha gondolkodva azonban csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan.
Ajánlom szíves figyelembe a fentieket”
– írta Frölich.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy „kifejezetten fontosnak tartja a közéleti viták eldurvulásának megakadályozását, ezért találkozót kér a miniszterelnöktől”.
