Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) a jogállamiságról szóló magyarországi jelentéstervezete szerint hazánkban nem biztosított a magánélet és az adatok védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága, benne a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve a szexuális kisebbségek jogait — emlékeztet a Tett és Védelem Alapítvány.
Mindezeken túlmenően
a LIBE szerint a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai sem biztosítottak, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem.
Holott az elmúlt időszak átfogó kutatásai ennek ellenkezőjét igazolják – olvasható a Mandineren.
A lap idézi Köves Slomót, aki az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy
„lassan hazánk az egyetlen hely Európában, ahol nem kell mindennapos túlélési stratégia, ha zsidóként akarsz élni. Ezt értékelnünk kell, és ebben nagy szerepe van a kormányzat mostani politikájának és a zsidó közösségekkel való aktív együttműködésnek.”
Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija novemberben nyilatkozta a Mandinernek, hogy az általa alapított Tett és Védelem Alapítvány tizenhat országban végzett előítéletesség-kutatást, és ennek eredményeit két másik mutatóval: az antiszemita atrocitások számával és a zsidó közösség biztonságérzetéről végzett korábbi kutatásokkal vetették össze. A vizsgálat meglepő eredményt hozott.
„Jelesül, hogy nincs egyenes összefüggés a többségi társadalom előítéletessége és a zsidó közösség biztonsága között. Például Nyugat-Európában a bevallott antiszemita érzület össztársadalmi szinten jellemzően lényegesen kisebb, mint mondjuk Európa keleti felében, így Magyarországon, mégis, ott tízszer, tizenötször több az atrocitás. Az is figyelemreméltó, hogy hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol javult a zsidó közösség biztonságérzete az elmúlt tíz esztendőben, miközben az összesített előítéletesség tekintetében az első öt-hat között van”
– részletezte Köves Slomó, aki szerint az átfogó európai kutatás azért is volt fontos, hogy országonként egyedileg meg lehessen határozni, mely eszközökkel kell fellépni az antiszemitizmussal szemben. Ott, ahol az antiszemitizmus biztonság-politikai probléma más eszközökre van szükség, mint ahol inkább a nézetek szintjén van jelen.
A Mandiner összeállítása megemlíti, hogy Magyarországon kiterjedt jogi védelem és fellépés a gyűlöletbeszéd ellen. Az Alaptörvény és a Btk. is tiltja a holokauszt relativizálását, és védi a valamely közösséghez tartozó állampolgárok személyiségi jogait.
A közbiztonság javítása érdekében és az antiszemitizmus elleni küzdelemben végzett munkájáért az Európai Zsidó Szövetség (EJA) kitüntetésben részesítette Pintér Sándor belügyminisztert.
A tárcavezető méltatásában elhangzott: Pintér minisztersége alatt fejlesztették a rendvédelmi szervek és a zsidó közösségek közti együttműködést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara felvette tantárgyai közé a gyűlölet-bűncselekmények bűnüldözését és bűnmegelőzését. Továbbá kidolgozták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekménnyel kapcsolatos részletes vizsgálati és alkalmazási módszertant. Módosították a Büntető Törvénykönyvet, hogy a kisebbségekkel szembeni erőszakra uszítás mellett a gyűlöletre uszítás is büntetendő legyen. Az Alaptörvényben garantálták ugyanakkor a közösségek méltóságának védelmét.
A nemzetközi konferencián a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hirdetett zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben. Az eseményen egyébként egy másik, az EJA által készített kétéves kutatást is bemutattak a zsidóság helyzetéről az európai országokban. A londoni székhelyű, független intézet, a British Institute of Jewish Policy Research együttműködésében összeállított tanulmány figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is.
A LIBE-bizottság megállapításaival aligha van összhangban, hogy a tanulmány szerint
a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás
– jegyzi meg a Mandiner. Az átfogó kutatás szerint egyébként Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, míg Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.
„A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában, beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket”
– erről beszélt Köves Slomó a tanulmány kapcsán, hozzátéve, a zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy tovább csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata, az oktatási minisztérium, a magyarországi zsidó közösségek és a Tett és Védelem Liga együttműködésével – fűzte hozzá.
Menachem Margolin rabbi, a EJA vezetője pozitívumként emelte ki, hogy egyetlen ország sincs a „vörös zónában”, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára. Ez az eszközrendszer minden bizonnyal egy olyan kiindulási pont, amit érdemes lesz fejleszteni, a politikai és társadalmi kihívások ellenére, melyekkel meg kell küzdenünk.
A LIBE-bizottságnak a Sargentini-jelentésből ismerős, a zsidósággal kapcsolatos megállapításairól megkérdezte a Mandiner a Mazsihiszt is, ám a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. A lap megjegyzik, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is készíttetett egy kutatást, melynek eredményeit az ugyancsak pozitív kormányzati intézkedéseket emlegető Heisler András elnök ismertette. Szerinte a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből „direkt módon” következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai.
