A jelenlegi ukrán válsághoz három fő megközelítés létezik a nyugati világban. Robert C. Castel jegyzete.
Az első szerint Putyin egy Hitlerbe oltott Sztálin-klón, aki a Szovjetuniót kívánja helyreállítani, mint közbülső lépcsőt a világuralom felé. E szerint a megközelítés szerint az orosz világhódító ambíciók mögött ott rejtőzködik egy ultranacionalista-vallásos világnézet, az energiadominancia fenntartásának a vágya és egy patológiás félelem az Oroszországhoz közeledő liberalizmustól és demokráciától.
A második uralkodó nézet szerint Oroszország pont ugyanazt cselekszi, amit a nyugat, különösen Amerika tett számtalan alkalommal.
Éppen úgy ahogy az USA nem tűrne el kínai katonai bázisokat Kanadában vagy Mexikóban, Oroszországnak is joga van a saját érdekszférájához, a saját nemzeti hagyományai és szuverenitása megvédéséhez – ha kell akár katonai erővel.
Kétségtelen, hogy a pályát ez a két nézet uralja.
Ugyanakkor ennek a két domináns hozzáállásnak az árnyékában lassan felbukkanni látszik egy harmadik is.
Ez a harmadik út szilárdan a nyugat mellett teszi le a voksát. Legalábbis a mellett a nyugat mellett, amiben felnőttünk, és azok mellett az értékek mellett, amik nyugattá tette a nyugatot. Ez a harmadik nézet Oroszországban és a putyini agresszióban nem annyira a betegséget látja, mint inkább egy mélyen megbúvó betegség szimptómáit. A geopolitikai patogének, az orosz és a kínai agresszió, az iszlamisták világhódító ideológiája stb. mindig is ott bujkáltak a nemzetközi rendszer testében, de a hegemonikus hatalmat gyakorló nyugat elég erős volt ahhoz, hogy meggátolja egy rendszerszintű betegség kitörését.
A harmadik út követői úgy gondolják, hogy a nyugati kultúra és a nyugati politika iránya az utóbbi néhány évtizedben végzetesen meggyengítette azt az autoimmun rendszert, ami ezeket a patogéneket eddig féken tartotta.
Mi a legfontosabb meglátása ennek a bizonyos harmadik útnak?
Az, hogy ha a putyini agresszió csupán szimptóma, akkor még azzal sem érjük el a célunkat, ha sikerül a február 24. vagy akár a 2014-es határok mögé szorítani vissza Oroszországot.
Ha a putyini agresszió el is bukik, hamarosan lesznek újabb Putyinok és újabb Oroszországok, akik előre törnek majd, kihasználva a nyugat gyengeségét.
Ha a világot biztonságossá akarjuk tenni magunk és mások, a zsidó-keresztény értékek és a demokrácia számára, akkor a nyugatnak vissza kell térnie azokhoz az értékekhez, amik nyugattá tették.
Metternich szavaival élve, „mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy minden a régiben maradjon”.
