Inkább hallgatnak a Jobbikkal szövetséges baloldali pártok azzal kapcsolatban, hogy a korábban a zsidók összeírására javaslatot tevő Gyöngyösi Márton lett a párt elnöke — olvasható a Magyar Nemzetben.
Az EMIH vezető rabbija a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélekedett, most minden pártnak lehetősége van újragondolni a szövetségi politikáját.
Sosem tartoztunk azok közé, akik elhitték, hogy a Jobbik megváltozott. A Jobbik név maga olyan folytonosságot fejez ki a párt történetének nyíltan rasszista és antiszemita megnyilvánulásokban gazdag éveivel, ami hitelteleníti a párt utóbbi időben vitt mérsékelt irányvonalát. Ezt az álláspontot támasztja alá Gyöngyösi Márton elnökké választása is. Most minden pártnak lehetősége van újragondolni a szövetségi politikáját, és bízunk benne, hogy ezt a magyar belpolitika legfontosabb szereplői meg is teszik, és a továbbiakban nem működnek együtt a Jobbikkal
– nyilatkozta Köves Slomó, az EMIH–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija a Magyar Nemzetnek azzal kapcsolatban, hogy a korábban zsidók listázására javaslatot tevő Gyöngyösi Márton lett a Jobbik elnöke a hétvégén.
Kérdéses, hogy a Jobbikkal a 2022-es országgyűlési választáson egy listán induló baloldali pártok megfogadják-e a főrabbi jó szándékú tanácsát, semmilyen elhatárolódást nem lehetett ugyanis látni egyik párt vezető politikusától sem.
A Magyar Nemzet írásban fordult a DK, a Párbeszéd, valamint az MSZP sajtóosztályához, hogy megtudja, miért nem tiltakoznak Gyöngyösi Márton elnöksége ellen, de lapzártáig nem kaptak választ egyik párttól sem.
Holott Szabó Tímea, a Párbeszéd jelenlegi társelnöke egy időben még úgy nyilatkozott, Gyöngyösi nem méltó arra, hogy képviselő legyen. A DK-s Vadai Ágnes egyenesen feloszlatta volna a Jobbikot, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette, hogy nácikkal nem lehet kiegyezni, valamint arra is figyelmeztette elvbarátait, hogy nem szabad elfelejteni a Gyöngyösi által felvetett zsidólistázást. Aztán mégis elfelejtették, legalábbis figyelmen kívül hagyták, amikor szövetséget kötöttek az idei országgyűlési választásra.
Emlékezetes, Gyöngyösi 2012-ben egy később tömegtüntetést kiváltó parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a kormány mérje fel, hogy
„az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”
A tömegtüntetés a nácizmus ellen elnevezésű demonstrációt a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezte, az eseményen az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila azt mondta: politikai karanténba kell zárni a Jobbikot. Emellett úgy fogalmazott:
„A fasizmus egy vírus, a Jobbik pedig a vírusgazda.”
A tüntetés nyolcadik évfordulóján (amikor a baloldali pártok már megegyeztek a Jobbikkal, hogy együtt indulnak a 2022-es választáson) Mesterházy úgy nyilatkozott a Neokohn internetes portálnak:
A Jobbik akkor még valóban olyan politikát képviselt, hogy egy lapon se szerepelhetett egy baloldali politikus neve az övékével. Azóta látható módon rájöttek, hogy téves utat választottak. Ez a változás a közbeszédet is meghatározza. Ma már nem hangozhatnak el a parlamentben olyan mondatok, amelyeket akkor Gyöngyösi Márton elmondott.
Gyöngyösi Márton egyébként inkább csak magyarázni próbálta 2012-es mondatait, sőt még sajnáltatta is magát, az utána következő reakciók miatt.
„Ami Mesterházy Attila kijelentéseit illeti, arról érdemes lenne őt magát megkérdezni. Szocialista politikusként azt tette akkor, amit a szekértáborokra tagolódott Magyarországon politikai ellenfelével tesz egy politikus, ha lehetősége adódik rá: egy Hit Gyülekezete által akkurátusan megszervezett »spontán tömegtüntetésen« kiveszi kontextusából a kijelentést, csavar rajta egyet, és felháborodik. Nem haragszom rá, mert hibáztam, a magyar közéletben pedig hibázni nem lehet, bocsánat pedig nincs. Meggyőződésem, hogy Orbán rémuralma megtanította az ellenzéket a változás képességére, szocialistákat, jobbikosokat egyaránt”
– nyilatkozta a jobbikos politikus a Válasz Online-nak egy 2019 eleji interjúban.
