Jair Lapid ideiglenes izraeli miniszterelnök szombat este először nyilatkozott a sajtónak hivatalba lépése óta. Beszédét teljes egészében közöljük.
„Szeretnék köszönetet mondani Izrael Állam tizenharmadik miniszterelnökének, Naftali Bennettnek a tisztességéért, a barátságáért, azért, hogy az elmúlt egy évben olyan gazdasági és biztonsági eredményekhez vezette a kormányt, amelyekre évek óta nem volt példa. Külön köszönet azért, hogy Izrael polgárai ezen a héten rendezett átmenetet láthattak olyan emberek között, akik betartják a megállapodásokat és hisznek egymásnak.
Izrael Állam nagyobb mindannyiunknál. Fontosabb, mint bármelyikünk.
Itt volt előttünk, és itt lesz még sokáig utánunk is. Nem csak hozzánk tartozik. Azoké is, akik évezredeken át álmodtak róla a száműzetésben, és azoké, akik még meg sem születtek, az eljövendő nemzedékeké
Nekik és nekünk is a közös jót kell választanunk, azt, ami összeköt bennünket. Mindig lesznek nézeteltérések, a kérdés az, hogyan kezeljük őket, és hogyan biztosítjuk, hogy ne ők kezeljenek minket.
A nézeteltérés nem feltétlenül rossz dolog, amíg nem ássa alá a kormány stabilitását és nem károsítja belső ellenálló képességünket. Mindaddig, amíg nem feledjük, hogy mindannyiunknak ugyanaz a célja: egy zsidó, demokratikus, liberális, erős, fejlett és virágzó Izrael.
A mély izraeli igazság az, hogy a legtöbb igazán fontos témában – a legtöbb igazán fontos témában – ugyanabban hiszünk.
Hisszük, hogy Izrael a zsidó nép nemzetállama. Megalapítása nem 1948-ban kezdődött, hanem azon a napon, amikor Józsué átkelt a Jordánon, és örökre összekötötte Izrael népét Izrael földjével, a zsidó nemzet és izraeli hazája között.
Hisszük, hogy Izraelnek liberális demokráciának kell lennie, amelyben minden polgárnak joga van kormányt váltani és meghatározni életének irányát. Senkitől sem lehet megtagadni az alapvető jogait: a tiszteletet, a szabadságot, a munkavállalás szabadságát és a személyes biztonsághoz való jogot.
Hiszünk abban, hogy mindig meg kell őriznünk katonai erőnket. Enélkül nincs biztonság. Egy holokauszt-túlélő fia vagyok. Egy 13 éves zsidó fiú, akit meg akartak ölni, és akit senki sem védett meg. Meg fogjuk védeni magunkat, egyedül. Gondoskodni fogunk arról, hogy mindig legyen az Izraeli Védelmi Erők, egy tagadhatatlanul erős hadsereg, amitől az ellenségeink félnek.
1944 telén, egy éjszaka a budapesti gettóban nagyanyám odaszólt apámnak, és azt mondta neki:
Gyermekem, nem tudod, de ma van a bar micvád. Nem tudok süteményt sütni, apád nem jön vissza. Nagyapám a mauthauseni koncentrációs táborban pusztult el.
De van egy dolog, amit megtehetek. És elővett egy kis üveg parfümöt, Chanel 5-öt, ami a háború előtt az elegáns hölgyek parfümje volt. Soha nem fogjuk megtudni, hogyan tartotta meg ennyi ideig. Összetörte a padlón, és azt mondta: Legalább nem fog bűzleni a fiam bar mitzvah-ján.
Hisszük, hogy Izrael zsidó állam. A jellege zsidó. Az identitása zsidó. A nem zsidó állampolgárokkal való kapcsolata is zsidó. A Leviták könyve azt mondja: ‘De a jövevény, aki nálad lakik, olyan legyen számodra, mint aki közted született, és úgy szeresd őt, mint magadat’.
Úgy gondoljuk, hogy amíg Izrael biztonsági szükségletei teljesülnek, addig Izrael olyan ország, amely békére törekszik. Izrael kinyújtja a kezét a Közel-Kelet minden népe felé, beleértve a palesztinokat is, és azt mondja:
eljött az idő, hogy felismerjétek, mi innen soha nem fogunk elmozdulni, tanuljunk meg együtt élni.
Hiszünk abban, hogy nagy áldás az Ábrahám-megállapodás, nagy áldás a Negev-csúcstalálkozón az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Egyiptommal és Marokkóval létrehozott biztonsági és gazdasági együttműködés, és hogy nagy áldás lesz a még hátralévő megállapodásokban.
Izrael népe nem fog egyedül lakni. A mi feladatunk, hogy tovább erősítsük a világban elfoglalt helyünket, kapcsolatainkat a legnagyobb barátunkkal és szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal, és hogy a nemzetközi közösséget az antiszemitizmus és Izrael delegitimálása elleni harcba bekapcsoljuk.
Hisszük, hogy a kormány feladata a törvények betartása, és a törvények feladata a kormányzati normák betartása. A törvény az, ami megvéd minket a korrupciótól és az erőszaktól.
A bíróság az, ami megvédi a gyengéket az erősebbektől. A törvény a közös életünk alapja.
Hisszük, hogy az izraeli gazdaságnak a szabad piac elvein, az izraeli technológia kreativitásán és dinamizmusán kell alapulnia, és hogy a mi feladatunk az, hogy megvédjük azokat, akiknek semmijük sincs. Hogy tisztességes lehetőséget biztosítsunk minden gyermeknek, mindenhol.
Hisszük, hogy az iráni fenyegetés a legsúlyosabb fenyegetés, amely Izraelt fenyegeti.
Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk Iránt abban, hogy nukleáris képességre tegyen szert.
Ebben a pillanatban önök előtt állok, és azt mondom mindenkinek, aki a vesztünket akarja, Gázától Teheránig, Libanon partjaitól Szíriáig: ne tegyenek próbára minket. Izrael tudja, hogyan használja erejét minden fenyegetéssel, minden ellenséggel szemben.
Hiszünk és imádkozunk katonáink és rendőreink jólétéért a levegőben, a tengeren és a szárazföldön. Nem fogunk csendben maradni és nem nyugszunk, amíg fiaink vissza nem térnek: Hadar Goldin és Oron Shaul áldott emlékű, Avera Mengistu és Hisham al-Sayed.
Van még valami, amiben hiszünk: hogy szabad nem egyetérteni. A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető elv.
A sajtószabadság olyan összetevő, amely nélkül a demokrácia nem maradhat fenn. Kötelességünk, hogy erőfeszítéseket tegyünk a tények feltárására és az igazság megértésére.
Sokan hallgatják ezt a beszédet, sokan, akik nem erre a kormányra szavaztak, sokan, akik nem támogatják és nem is fogják támogatni. Köszönöm, hogy hajlandóak meghallgatni. Kérem, hogy együtt dolgozhassunk önökkel hazánk javára. Elkötelezett vagyok, hogy önöket is szolgáljam. Magamévá teszem elődöm szavait, és szeretném megismételni őket: testvérek vagyunk.
Az előttünk álló kihívások óriásiak. Az Irán elleni küzdelem, a terror otthon, az izraeli oktatási válság, a megélhetési költségek, a személyes biztonság megerősítése. Amikor a kihívások ilyen nagyok, nem hagyhatjuk, hogy a nézeteltérések felemésszék minden erőnket.
Ahhoz, hogy közös jót teremtsünk itt, szükségünk van egymásra.
A gyermekeink figyelnek minket. Mit akarunk, mit lássanak? Azt akarjuk, hogy a gyermekeink azt lássák, hogy mindent megtettünk azért, hogy egy zsidó és demokratikus, erős és fejlett, jóindulatú és jó Izraelt építsünk”
