Az abortusz szabályozása visszatér az államokhoz, az aktivista bírói gyakorlat csatát vesztett, de a kemény ideológiai harc folytatódik. Hajdú Tímea írása.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 6:3 arányban Mississippi állam javára döntött a Dobbs kontra Jackson Women’s Health Organization ügyben pénteken. Az állam törvényt hozott arról, hogy a 15. héttől betiltja az abortuszt kivéve, ha az anya egészsége veszélyben van, vagy ha beteg a magzat. Ezt a törvényt bíróság elé vitte egy abortusz klinika arra hivatkozva, hogy az abortusz alkotmányos jog. A helyi és a fellebbviteli bíróság is az abortusz klinika javára döntött. A legfelsőbb bírók azonban az állam javára döntöttek és kimondták, hogy Mississippi törvénye nem alkotmányellenes, és egyben kijelentették, hogy az abortusz nem alkotmányos jog, mert hibás bírói döntésre lett alapozva és egyedül az államoknak és a választott képviselőknek van joga szabályozni a kérdést. Ezzel érvénytelenítették a Roe kontra Wade döntést, valamint az azt követő Roe kontra Casey döntést (Roberts főbíró a Mississippi döntést támogatta a Roe érvénytelenítését viszont nem).
A pénteki ítélet röviden annyit jelent, hogy mostantól mind az 50 amerikai állam dönthet arról, hogy miként kívánja szabályozni az abortuszt.
A döntés nem okozott meglepetést, hiszen közel másfél hónappal ezelőtt egy továbbra sem azonosított személy kiszivárogtatta Alito bíró többségi véleményét, amelytől a végleges pénteki döntés alig tér el. Az indulatok már ekkor fellángoltak, és több szervezet meghirdette a „harag nyarát”, ellenállást és tüntetéseket ígértek. Aktivisták vonultak a bírók háza előtt, akiknek címeit publikálták az interneten és a hatóságok letartóztattak egy férfit a konzervatív Kavanaugh bíró házánál, aki saját bevallása szerint a bíró meggyilkolását tervezte.
A döntést követően elszabadultak az indulatok mind az utcákon mind a közösségi oldalakon, szakértők sírtak a televízióban, demokrata politikusok illegitimnek nevezték a döntést, mozgósításra és ellenállásra szólítottak fel.
Nagy amerikai cégek, köztük a Disney, a Netflix, a Meta (korábban Facebook) bejelentették, hogy hajlandóak fizetni a dolgozóinak a költségeit, hogy olyan államba utazhassanak, ahol könnyebb abortuszt végezni.
Joe Biden elnök beszédet intézett az amerikaiakhoz, amelyben azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság „elvett egy alapvető alkotmányos jogot” és szomorúságát fejezte ki az üggyel kapcsolatban, de kijelentette, hogy ez még nem a vita vége, és mindenki szavazzon a demokratákra. Biden belebegtetett egy törvénytervezetet, amely törvényi szintre emelné az abortuszhoz való jogot. (Ehhez azonban nincs megfelelő demokrata többség.)
A republikánusok nagy része ünnepelt, hiszen a konzervatív szervezetek már 50 éve harcoltak a döntés hatályon kívül helyezéséért. Ted Cruz texasi szenátor a következőt nyilatkozta a Fox News televíziónak: „Ez hatalmas győzelem az élet számára. Több millió ártatlan csecsemőt fog megmenteni.”
Több jogtudós köztük a 2020-ban elhunyt Ruth Bader Ginsburg korábbi legfelsőbb bíró is rámutatott, hogy a Roe kontra Wade hibásan megalkotott döntés volt. A bíróság 1973-ban belemagyarázta az alkotmány 14. kiegészítésébe az abortuszhoz való jogot.
Ami valóban alkotmányos joggá tehetné az egy új kiegészítés elfogadása lenne, ehhez azonban olyan többségre lenne szükség a Kongresszusban és az államokban is a demokratáknak, amivel nem rendelkeznek.
Ben Shapiro konzervatív kommentátor elmondta, hogy a döntést ellenző bírók nem tudták megindokolni, hogy miért helytelen a többségi vélemény. „A különvélemény természetesen abban az elképzelésben gyökerezik, hogy az államok nem szólalhatnak meg az abortusz kérdésében, de a legbölcsebb taláros oligarchák megtehetik ezt egy olyan alkotmány nevében, amely semmit sem mond ebben a kérdésben” – írta Shapiro.
Érdemes rámutatni, hogy a tárgyalt ügy, vagyis Mississippi 15 hetes tiltása liberálisabb, mint az európai gyakorlat, ahol a legtöbb helyen 12 hetes a limit.
A döntés csak élesebbé fogja tenni az abortusz körüli harcot, hiszen minden egyes államban elindulhat a vita a megfelelő szabályozással kapcsolatban. Vannak államok, amik felkészültek mindkét oldalon, és azonnal szigorú tiltásokat vezetnek be, mások pedig megerősítik az abortusz melletti elkötelezettségüket (előbbire példa a vörös Dél-Dakota, a másodikra pedig a kék Michigan). Az abortusz-ellenes vagy élet-párti szervezetek nagy győzelmet ünnepelhettek, azonban várhatóan a vita, és a harc csak hevesebb lesz mint korábban.
A demokraták politikai hibája
Biden beszédében külön kiemelte, hogy a döntés nagyban köszönhető annak a három bírónak, akiket Donald Trump nevezett ki. Amit azonban nem tett hozzá, és valószínűleg sokan már elfelejtették, hogy
a három konzervatív bíró kinevezése a demokraták stratégiai hibájának a következménye.
2013-ban ugyanis a szenátus demokrata többségi vezetője Harry Reid kiterjesztette az úgynevezett „nukleáris opció szabályát” a bírói kinevezésekre. Ez azt jelentette, hogy normális esetben a kisebbség filibusterje (obstrukciója) 60 szavazattal törhető meg, a nukleáris opció lehetővé tette, hogy egyszerű többséggel megtörjék az ellenállást és szavazásra bocsájtsák a jelöltet. Így történhetett meg, hogy miután a republikánusok többségbe kerültek a nukleáris opció segítségével megszavazták mind a három bírót. Ennek következtében hosszú évtizedek óta először Trump alatt átbillent a 9 fős bíróság enyhén konzervatív irányba.
A másik hiba, amit a demokraták elkövettek a kérdésben, az az abortusz radikális támogatása volt. Az eredeti hozzáállás Bill Clinton „biztonságos és ritka” politikája volt, ami az átlag amerikai véleményével egyezett. Azonban ez az elmúlt húsz évben megfordult, és pénteken a bíróság előtt tüntető aktivisták többsége korlátlan abortuszt követelt. Volt például egy előrehaladott terhes nő, aki pucér hasára a következőt írta: „Ez még nem egy ember.”
Az Európában elfogadott 12 hetes limit helyett, a pénteki döntés előtt az Axios összeállítása alapján az Egyesült Államokban 16 államban 20-22. hétig volt engedélyezett az abortusz, 26-ban 24. hétig vagy amikor már életképes a magzat, 7 államban pedig egészen a születésig volt végezhető abortusz, a maradék két államban hat hetes tiltás volt. Ezeket a liberális szabályokat a Roe tette lehetővé, amely miatt minden komolyabb szigorítást törvénytelennek ítéltek a bíróságok.
Pedig egy FiveThirtyEight felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak többsége az első trimeszterig támogatja az abortuszt (azon belül is vannak, akik csak erőszak esetén), azonban a második trimeszternél már drámaian leesik 28%-ra a támogatás.
Vagyis sokkal többen vannak azok, akik ellenzik az abortuszt, mint akik a második, sőt harmadik trimeszterben is támogatják. Az ellenzők túlnyomóan konzervatívok, de ha vannak a demokraták között is ellenzők, bár ők csak egy apró kisebbség. Így a heves érzelmek, amik a döntést követték valószínűleg nem reflektálja az amerikaiak többségének a nézetét.
Az amerikaiak tehát összetetten gondolkodnak a témáról, és sok republikánus államban, ahol most életbe lépnek a szigorítások, a lakosság jelentős többsége támogatja ezt, a liberális államokban pedig továbbra is maradnak az enyhe törvények.
Politikai következmények
A felmérések szerint az ősszel hatalmas republikánus győzelemre lehet számítani a félidős választásokkor, ezért a döntés hozzásegíthet a demokraták mozgósításához. Biden beszédében már azonnal szavazásra szólított fel, elindultak a pénzgyűjtő e-mailek, és számtalan nagy megmozdulásra lehet számítani.
A kérdés csak az, hogy valóban olyan fontos kérdés-e az abortusz a szavazóknak, hogy ez átbillentse a demokraták népszerűtlenségét.
Még hosszú hónapok vannak hátra és jelenleg a legfontosabb szavazói kérdések: a benzin ára, az élelmiszerárak növekedése, a határválság és az oktatás, különösen alsós-felsős korosztály oktatása. Ezek a témák határozták meg az eddigi kampányokat, és a felmérések szerint ezek a legfontosabbak az amerikaiak számára. A demokratákat megmozgathatja a téma, azonban az átlag szavazónak valószínűleg fontosabb lesz a megélhetés és a gazdaság kérdése.
A bíróság döntése mozgásba helyezheti azokat a demokrata törekvéseket, hogy újabb bírókat helyezzenek a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi kilenc bírója mellé, amellyel visszaállítanák a liberális többséget. Ezt korábban több demokrata ellenezte. A liberális politikusok ugyanis megszokták, hogy a bíróságon keresztül nyomnak át olyan döntéseket, amik nem élvezik a többség támogatását.
A döcögős törvényhozás helyett elég volt minél több liberális bírót kinevezni, akik aztán szabadon értelmezve az alkotmányt olyan döntéseket hoztak, amik se a Kongresszuson, se a legtöbb helyi állami törvényhozásban nem mentek volna át.
A Dobbs kontra Jackson döntés pofon volt az aktivista bíróság pártiaknak, akik ideológ bírókkal töltötték és töltenék fel a bíróságokat. Az amerikai alkotmány nem biztosítja a törvényalkotás jogát a bírói ágnak, ez a megválasztott képviselők feladata. Ezt erősítette meg a döntés. Ahogy Yoram Hazony fogalmazott pénteken: „Még maradt valami Amerika régi szelleméből. A helyreállítás még mindig lehetséges.”
Borítókép: Abortusz-párti tüntetők New Yorkban. EPA/ERIK S. LESSER
