Franciaországban vasárnap tartják a nemzetgyűlési választások első fordulóját, amelynek legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban. A részvétel rekordalacsonynak ígérkezik, a franciáknak kevesebb, mint fele biztos abban, hogy az urnákhoz járul.
Június 12-én és 19-én a parlament alsóházának 577 képviselőjét választják újra a franciák. A képviselői helyekért vasárnap 6293 jelölt indul.
A szavazás a tengerentúli megyékben, nevezetesen a karibi térségben, már szombaton megkezdődik.
A nemzetgyűlési választások legfőbb kérdése, hogy az államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, és mekkora lesz az ellenzék, elsősorban a baloldali összefogás súlya.
A péntek éjfélkor záruló kampányban a köztársasági elnök a szélsőségek feltartóztatására kérte a franciákat.
Másfél hónappal újraválasztása után Emmanuel Macron ugyanazokat az érveket hozta fel a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, mint az elnökválasztási kampányában: „egyértelmű többséget” kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a „rendetlenséget” jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének.
„Semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani” – mondta csütörtökön egy dél-franciaországi rendezvényen az államfő, egymás mellé állítva az elnökválasztás második helyén végzett szuverenista jobboldali Marine Le Pent és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont.
Emmanuel Macron szavai mindenekelőtt a saját tábora mozgósítására szolgáltak, miután a felmérések szerint a Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) veszélyezteti az államfő parlamenti többségét.
Az abszolút többség hiányában az államfő nehezen tudná elindítani a második mandátuma idejére tervezett reformokat, mindenekelőtt a nyugdíjreformot.
A közvélemény érdektelensége által kísért rövid kampányt a kormánypárt és a baloldali összefogás közötti csata határozta meg, amelynek témája a megélhetési kérdések mellett a labdarúgó Bajnokok Ligája Párizsban rendezett, május 28-i döntője előtti rendfenntartási problémák kormányzati kezelése volt.
A felmérések szerint az elnöki és a baloldali tábor fej-fej mellett halad, mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatívok 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.
A részvételt alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások, az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.
A mandátumbecslések alapján Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble ! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben.
Az elnöki koalíció, felmérésektől függően, 260-330 helyre számíthat, míg a baloldali összefogás (NUPES) 160-215 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe a jelenlegi 64 helyett, a Nemzeti Tömörülés pedig 20-50 képviselőre számíthat.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok csakis egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább 50 százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor második fordulót tartanak, amelyben minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
Fotó: EPA/CAROLINE BLUMBERG / POOL
