Joe Biden elnök nem egyszer, nem kétszer, de legalább háromszor kijelentette, hogy Amerika megvédi Tajvant egy kínai invázió esetén – csakhogy a Fehér Ház ezt mindig visszavonta. Vajon ez „stratégiai zavarodottságot” tükröz, vagy egybeesik a tágabb értelemben vett Kína-politikával, amely stratégiailag nem következetes? – kezdi Ben Weingarten a Newsweeken megjelent véleménycikkében.
A szerző szerint Biden elnök és a végrehajtó hatalom többi tagja közötti látszólagos szakadék önmagában is vészharangot keltő kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valójában ki a parancsnok, és hogy ez mit jelent majd egy válsághelyzetben.
De Amerika elkötelezettsége Tajvan iránt a cikk szerint önmagában is hatalmas kérdést jelent. Ha Joe Biden szavai végső soron irányítani fognak – és továbbra is nyitott kérdés, hogy fognak-e -, akkor a szerző szerint óriási elkötelezettséget vállalt.
„Vegyük figyelembe, hogy Biden mindezt akkor tette, amikor pártjának vezetői azt mondták, hogy „háborúban állunk” a gyengébb, de atomfegyverekkel állig felfegyverzett kínai junior partnerrel, Oroszországgal Ukrajnában; amikor dollár tízmilliárdokat költünk erre a konfliktusra; és amikor Biden arról beszélt, hogy Moszkvában rendszerváltásra vágyik” – hívja fel a figyelmet a szerző.
Biden emberei szerint az amerikai Tajvan politika nem változott, ami azt jelenti, hogy továbbra is „stratégiai kétértelműség” uralkodik – Peking elől elrejtve, hogy mikor, hol és hogyan reagálnánk, ha Tajpej ellen lépne.
„Készen állunk két háborúra? Ha igen, akkor nem kellene-e a kormányzatnak az amerikai népnek megmagyaráznia, hogy miért vagyunk kénytelenek harcolni, milyen mélyre nyúlhat az elkötelezettségünk, és miért nyilvánvalóan nemzeti érdekünk, hogy ezt tegyük?”
– sorolja a kérdéseket Weingarten.
Biden tajvani megjegyzéseit japán kollégája mellett állva tette közzé, az Ausztrália, Japán és India alkotta triumvirátussal való találkozó előestéjén, amely az Egyesült Államokkal együtt a „Négyest” alkotja – egy olyan partnerséget, amelynek célja Kína elleni fellépés, de amely a Biden-kormányzat hangsúlyozta, hogy valójában nem ezt teszi.
A cikk idézi Joshua Treviño, a Texas Public Policy Foundation munkatársát, aki egy írásában feltette a kérdést, hogy : hogyan egyeztethető össze a Tajvan védelmének bevallott amerikai komolysága azzal, hogy nem kötelezi el magát Amerika a haditengerészet drámai növelése és a maró Woke-izmus megtisztítása mellett, vagy a katonai költségvetés átcsoportosítása és az eszközök megfelelő átcsoportosítása mellett, vagy a csatára való egyéb szükséges előkészületek mellett?
A szerző szerint van egy fontos gazdasági szempont is amely kétségeket vet fel Biden retorikájának komolyságával kapcsolatban.
„A Federal Retirement Thrift Investment Board (FRTIB) ellenőrzi a Thrift Savings Plan-t, „a szövetségi alkalmazottak és az egyenruhás szolgálatok tagjainak nyugdíj-megtakarítási és befektetési tervét”. A 2021-es év végén mintegy 6,5 millió résztvevő volt, akik összesen 830 milliárd dollárt fektettek be a tervbe. Itt van a probléma: ezekben a portfóliókban kínai vállalatok is vannak.- írja a cikk.
Az elemző emlékezeti az olvasókat, hogy mikor a Trump-kormányzat hasonló fenyegetéssel szembesült, hogy az FRTIB olyan befektetési lehetőségeket helyezett át, amelyek Kína néhány leghírhedtebb vállalatát finanszíroznák, elrendelte a terv leállítását. Ezután az amerikai tőkepiacok kínai vállalatok általi kihasználásának szélesebb körű felülvizsgálatára szólított fel, később pedig olyan törvényt írt alá, amely azzal fenyegetett, hogy tömegesen törli a kínai vállalatokat az amerikai tőzsdékről.
„Ez azért kritikus, mert a kínai vállalatok azért léteznek, hogy a Kínai Kommunista Pártot és annak hadseregét, a Népi Felszabadító Hadsereget szolgálják, Kína polgári-katonai fúziós stratégiája szerint. Az amerikai tőkepiacokhoz való hozzáférés létfontosságú e vállalatok működéséhez”
– írja a cikk.
A szerző leírja, hogy az amerikai tőzsdéken jegyzett több mint 250 kínai vállalat közül 148-at a hírek szerint törölni fognak a tőzsdéről, mert nem nyújtanak be pénzügyi auditokat, amelyeket az amerikai Public Company Accounting Oversight Board ellenőrizhet, ahogyan más külföldi vállalatok teszik, és ezzel jelentősen nagyobb kockázatnak teszik ki a befektetőket és tágabb értelemben a piacokat. Kína állítólag azon dolgozik, hogy egyezséget kössön az amerikai hatóságokkal, hogy elkerülje ezt a sorsot.
„A kínai vállalatok részben az Obama-kormányzat idején elfogadott, egyetértési megállapodásnak köszönhetően tudták megkerülni ezeket a követelményeket – azaz kedvezményes elbánásban részesültek -, amelyről állítólag Kína Joe Biden akkori alelnöknél folytatott lobbizása nyomán született megállapodás”
– mutat rá Weingarten.
A szerző szerint ha a Biden-kormányzat komolyan gondolná a kemény fellépést Kínával szemben akkor nem engedné, hogy a szövetségi kormánytól akár egy fillér is menjen a kínai rezsimet finanszírozó cégekhez.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Fotó: EPA/KIMIMASA MAYAMA
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.