Az ukrajnai háború a nukleáris fegyverek elterjedéséhez vezethet Európában?

A nukleáris fegyverek szerepet kapnak az orosz-ukrán háborúban, még ha ténylegesen nem is vetették be őket. Egyesek szerint az orosz invázió hatására az európai közvélemény támogatottsága nőhet a nukleáris fegyverek iránt. De vajon tényleg így van-e, és ha igen, akkor ez a támogatás új nukleáris fegyverekkel rendelkező államok létrejöttét eredményezi-e? – teszi fel a kérdést Angela Kellett a National Interest hasábjain.

A Ploughshares Fund Press the Button podcastjának legújabb epizódjában Dr. Lauren Sukin és Dr. Alexander Lanoszka – a Stanford Egyetemről, illetve a kanadai Waterloo Egyetemről – arról beszélgettek, hogy Oroszország nukleáris kardcsörtetése hogyan befolyásolta Európa nukleáris fegyverekkel kapcsolatos nézeteit.

Sukin és Lanoszka Lengyelország, Románia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárait kérdezték meg a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos nézeteikről. A megkérdezett polgárok 77 és 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy

„nem bízik Oroszország nukleáris döntéseiben, valamint 10-ből 9-nek kedvezőtlen a véleménye Oroszországról”.

Közvélemény-kutatási adataik alapján a kelet- és közép-európai válaszadók némi támogatást fejeztek ki a nemzeti nukleáris fegyverek iránt. A felmérés válaszai szerint Lengyelországban 66 százalék, Észtországban 51 százalék, Romániában 45 százalék, Lettországban 40 százalék, Litvániában pedig 38 százalék támogatta, hogy hazája rendelkezzen ilyen fegyverekkel.

A nukleáris fegyverek támogatása abból az elgondolásból ered, hogy a nukleáris fegyverek elrettentő eszközként használhatók, és hogy az országoknak autonómiát biztosítana.

„Tehát az atomfegyverprogramjuk” – magyarázza Sukin – „megadhatja nekik a megbízható biztonságérzetet”.

„Azt is érezzük, hogy [vannak] aggályok azzal kapcsolatban, hogy ki dönt arról, hogy mikor és miért használhat nukleáris fegyvereket”

– tette hozzá Sukin.

Nagyobb léptékben az összegyűjtött adatok jól mutatják az európai biztonságot fenyegető orosz nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos aggodalmakat.

Mik azok a taktikai nukleáris fegyverek, és használná-e őket Putyin Ukrajnában?

Amennyiben a bevetésük mellett dönt, úgy egy taktikai atomcsapás célja az lenne, hogy megtörje az ukrán erők ellenállását és megadásra kényszerítse Volodimir Zelenszkij elnököt.

A megkérdezettek körében jelentős volt a NATO támogatottsága.

„A válaszadóink mintegy 90 százaléka NATO-párti nézeteket vallott, és 66-85 százalékuk bízott a NATO nukleáris döntéshozatalában”

– mondta Sukin Collinának.

A nemzeti nukleáris programok Vlagyimir Putyin kardcsörtetése miatt nyertek támogatást a két szakértő szerint.

„Az amerikai és NATO részvétel a non-proliferációs folyamatban azonban valószínűleg akadályozza ezt”

– érvelt Lanoszka.

Lanoszka szerint az Egyesült Államok a történelem során – különösen a hidegháború idején – számos eszközt használt arra, hogy a szövetségeseket arra kényszerítse, hogy ne használjanak atomfegyvereket. Ezek az eszközök, mint például a pénzügyi szankciók,

csökkentik annak valószínűségét, hogy a szövetséges kormányok követni fogják a közvélemény hangját a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy a közvélemény egyre inkább támogatja a nemzeti nukleáris fegyverprogramokat, a polgárok többsége nem támogatja azok használatát. Sukin hozzáteszi, hogy „a felmérésünkben részt vevők 85 százaléka szerint nincs olyan helyzet, amelyben a nukleáris fegyverek használata erkölcsileg indokolt lenne”.

Lanoszka hangsúlyozza, hogy a nukleáris kockázatoktól való megújult félelem Európában nem feltétlenül jelenti azt, hogy további államok fognak atomfegyvereket beszerzésére törekedni.

„Meglehetősen optimista vagyok, hogy az ukrajnai háború, amely valóban már majdnem nyolc éve tart, nem fogja újabb országokat arra ösztönözni, hogy átgondolják korábbi nonproliferációs döntéseiket”

– mondta.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Atomháború Eurográdban?

Oroszország nem kötelezte el magát amellett, hogy nem vet be elsőként nukleáris fegyvereket. Robert C. Castel elemzése.