Közösen ünnepelték a magyar zsidó szervezetek Izrael megalapításának 74. évfordulóját, illetve a Jeruzsálem-napot a budapesti Szent István parkban május 29-én vasárnap — írja a zsido.com.
Az Izraeli Kulturális Intézet Izrael74-nek nevezett rendezvényén az EMIH Magyar Zsidó Szövetség (EMIH) is részt vett, különböző standokat állítottak szervezeteiknek melyeknél az érdeklődők bepillantást nyerhettek ezek működésébe, illetve megtudhatták, hogy milyen programokat terveznek az idei nyárra. Bemutatkozott a CTeen, az AlefKids és jelen voltak a Babka-bábosok is, továbbá az EMIH kifejezetten erre a rendezvényre fókuszálva hozta létre eJEWcation elnevezésű programját, mely ifjúsági szervezeteiről, nevelési és oktatási intézményeiről, a kötelező hittanoktatásról, a közösségi szolgálat lehetőségeiről ad részletesebb információkat.
Az eseményen többek között Köves Slomó az EMIH Magyar Zsidó Szövetség (EMIH) vezető rabbija is köszöntötte a résztvevőket: az elmúlt hetiszakaszban volt szó „Mózes figyelmeztetéséről”, ami a zsidó történelem legborzasztóbb eseményeit vetíti elő, ugyanakkor a végén jelzi, hogy Isten soha nem fogja elhagyni népét.
„Sok száz éven keresztül a zsidók megértették a szöveg elejét, de a végére nem láttak bizonyítékot, nem tudták azt átérezni. Mi viszont azóta, hogy Izraelben él a zsidó közösség és újra van zsidó állam, ezt a mondatot valóban át tudjuk élni. A zsidó nép, a Tóra és a Szentföld egy egységet alkot, és ha ezt tartjuk szem előtt, tudjuk, hogy nincs meg az egyik a másik nélkül. A zsidóknak a Tórával és a Szentfölddel egyaránt meg kell erősíteniük kapcsolatukat.”
– mondta az EMIH vezető rabbija.
A beszédek után a nagyszínpadon nagy sikerrel mutatták be Markó-Valentyik Anna és alkotótársai Babka-bábelőadását. A bábművész zsidó meséket mutatott be tárgy-animációs technikával, ami annyit tesz, hogy hétköznapi eszközök segítségével adta elő a darabot. Az előadás közben a közönség babkát kóstolhatott, amit emihes ásványvízzel öblíthett le. A palackokra haszid üzeneteket matricáztak, melyeket a Hájom jom című könyvből kölcsönöztek.
| Hájom jom: 1943-ban jelent meg a lubavicsi Rebbe Hayom yom (Napról napra) című munkája, amelyet Yosef Y. Schneersohn rabbi kérésére írt meg, és amely a chábád aforizmák és szokások antológiájának gyűjteménye az év napjai szerint rendezve. A Hayom Yom szeretett klasszikus művé és a mindennapi spirituális táplálék forrásává vált a Chábád-Lubavics hívei számára. |
Az AlefKidsesek sátránál kipát lehetett festeni, a CTeen vezetőjét Tzemmy Bassmant pedig vízbe lehetett borítani, ha rosszul válaszolt egy neki feltett kérdésre. Vallási kérdésekről az EMIH rabbijaitól lehetett kérdezni, illetve tfilinkötésre is volt lehetőség, melyben Lévi Greenberg segédkezett.
A kisebbek körében elég jól feldobta a hangulatot az ugrálóvár és az arcfestés, az idősebbeket a könyves pavilonok vonzották, és természetesen senki sem hagyta ki a Semes Pékség és a Carmel Étterem fogásait sem.
„Nagyon szeretem ezeket a programokat, mert majális-hangulatot idéznek. A Szent István parkban is nagyon felszabadult volt mindenki, amíg az eső el nem eredt. Jó volt régi ismerősökkel, rég nem látott barátokkal találkozni, együtt lenni.”
– foglalta össze Steiner Zsófia az Egység főszerkesztője, aki családjával látogatott ki az eseményre.
A rendezvényen részt vett Roman Polonsky a Szochnut regionális vezetője és Heisler András Mazsihisz-elnök is.
