Egy izraeli kőfejtőből származott az az alabástrom, amelyből Heródes fürdőmedencéi készültek. Egy apa-lánya páros által lefolytatott kutatás kizárta Egyiptomot mint lehetséges forrást, és egyben bizonyította, hogy az ősi Szentföldön az ipar valószínűleg sokkal fejlettebb volt, mint korábban gondoltuk – írja a Times of Israel, amelyet a zsido.com szemlézett.
Nagy Heródes – héberül Hordusz – király monumentális építkezéseiről és igen kifinomult ízléséről volt többek között híres. Míg palotáit az ókori világ legcsodálatosabb termékeivel töltötte meg kétezer évvel ezelőtt, a polgári időszámítás kezdete előtti első században, addig szükség esetén igen pragmatikusan is tudott gondolkozni.
Az elmúlt évtizedekben két luxuskivitelű, alabástromból készült kádra bukkantak a kutatók. Az egyik a Jerikóhoz közeli Kiprosz erődből, a másik az uralkodó Jeruzsálemtől délre fekvő palotájából, a Herodionból került elő. Súlyukat egyenként másfél tonnára becsülik. A tudósok mindeddig úgy vélték, hogy a darabok Egyiptomból származnak, mivel ez az ország volt az ókori világ legkiválóbb alabástromának forrása.
Most azonban Ájálá Ámir PhD-hallgató kutatása alapján úgy tűnik, hogy Heródesnek saját lelőhelye volt Izraelben, amely nem volt más, mint az úgynevezett Iker-barlang (Meárát háteomim). Ámir többek között elemezte az izraeli és az egyiptomi eredetű kövek kémiai összetételét és eredményeit összehasonlította Heródes kádjaival. A jeruzsálemi hegyek nyugati lejtőiben, a mai Bét Semes mellett megbúvó Iker-barlangot nemrégiben azonosították ősi kőfejtőként, amelyet a polgári időszámítás előtti 1500 körül már aktívan használtak.
A kutatás során dokumentálták a kőfejtő falán és padlóján bevésett jeleket, az alabástrom kifejtése nyomán hátrahagyott vésőnyomokat, valamint a helyszínen hagyott alabástrom tömböket.
A cikk folytatása itt olvasható.
