A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.
„Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló”
– mondta.
„Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk”
– tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.
„Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön”
– mondta Peszkov.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy
Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna „potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára”.
Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.
Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.
„A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez egy újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?”
– tette fel a kérdést a diplomata.
Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére
– figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.
Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy
a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy
a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.
Putyin a tanácskozáson, amelyet a hat tagállamból álló ODKB alapjául szolgáló szerződés aláírásának 30. és a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából hívtak össze, egyebek között arra is kitért, hogy
a Nyugat szerinte szemet huny az Ukrajnában régóta „burjánzó neonácizmus” felett, sőt, mint mondta, valójában bátorítja a tendenciát.
Hozzátette, hogy mindezt a nyugati társadalmakban „példátlanul erősödő, fékeveszett ruszofóbia kíséri”.
„Szélsőségesek mindenütt vannak. Így vagy úgy, de előbukkannak a föld alól és megmutatkoznak. De sehol, ezt hangsúlyozom, sehol nem dicsőítik állami szinten a nácikat. Sehol. A civilizált országokban sehol sem bátorítják a hatóságok a többezres neonáci fáklyás felvonulások megtartását, náci szimbólumokkal. Ezt sehol nem csinálják. Sajnos ez történik Ukrajnában”
– mondta Putyin.
Felemlegette a posztszovjet térségben működő amerikai biolaboratóriumok kérdését, amelyek, mint mondta, biológiai anyagokat gyűjtenek és a veszélyes betegségek terjedésének sajátosságait tanulmányozzák, Ukrajnában pedig lényegében biológiai fegyvereket fejlesztettek. Kezdeményezte egy, a járványügyi helyzet destabilizálása elleni szakosított tanács felállítását.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az ODKB-országoknak együtt kell működniük a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában) aratott győzelem emlékének és a hatalmas veszteségeket elszenvedett népek fegyvertényének védelmében. Mint mondta,
szembe kell szállni a nácik, kollaboránsaik és mai követőik tisztára mosására irányuló kísérletekkel.
Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan „természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.
Az orosz elnök az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.
A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt- amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett. Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására.
Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.
Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.
A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre. A dokumentum szerint
a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek „erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására.
Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.
A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében. Elítélték a történelem-hamisítást és a neonácizmust.
