Svájc feloldotta az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében szankciós listára került vagyon zárlatának egy részét – ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője.
A tájékoztatás szerint jelenleg mintegy 6,3 milliárd svájci frank esik a büntetőintézkedések hatálya alá. Áprilisban a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 7,5 milliárd svájci frank volt.
Bollinger közölte, hogy a múlt hónap óta szankciók hatálya alá eső további 2,2 milliárd svájci frank vagyont jelentettek a helyi pénzintézetek, azonban 3,4 milliárd svájci frank összegben feloldották a zárlatot.
A büntetőintézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott hatóság illetékese ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy csakis megfelelő indoklással zárolhatnak vagyont.
Bankok és pénzügyi alapkezelők átmenetileg ugyan zárolhatnak vagyont Svájcban, de ezt a zárlatot fel kell oldani, amennyiben a Seco nem tudja megállapítani, hogy az értéktárgyak szankciós listán szereplő személy közvetlen tulajdonába tartoznak-e, vagy másfajta ellenőrzéssel rendelkezik-e ezek felett.
Bollinger mindemellett kiemelte, hogy a befagyasztott összegek nem fokmérői a szankciók végrehajtása hatékonyságának. Hozzátette, hogy ezek a vagyonzárlatok ráadásul messze nem is a legfontosabb intézkedései az átfogó szankciós csomagoknak.
Az utóbbi időben egyre erősödött a nyomás az orosz elit körében pénzügyi szempontból közkedvelt alpesi országon, hogy gyorsabban azonosítsa és blokkolja a szankciós listákra került orosz állampolgárok vagyonát.
A kormányzati fenntartású, de függetlenül működő amerikai Helsinki Bizottság, amely mindenekelőtt európai biztonsági, együttműködési és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik,
május elején „Vlagyimir Putyin orosz diktátor és cimborái legfőbb támogatóinak” nevezte Svájcot. A testület szerint Putyin és személyi körei „a svájci titoktartási törvényeket kihasználva rejtegetik a bűncselekményeikből származó jövedelmüket”.
A svájci vezetés a lehető leghatározottabban visszautasította ezt a vádat. Ignazio Cassis svájci elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében felkérte Washingtont, hogy „haladéktalanul igazítsa helyre ezt a félrevezető képet”.
A Reuters globális hírügynökség szerint mintegy 213 milliárd dollár orosz vagyont őrizhetnek svájci bankok, köztük a két legjelentősebb pénzintézet, az UBS és a Credit Suisse fiókjai.
