Közel négy évtized után újranyílt pénteken a Vár-negyedi zsinagóga Temesváron — értesült a Krónika Online.
Az értékes műemlék épület kulturális események helyszínéül is szolgál.
Az egyik legfontosabb temesvári zsinagógát, a belvárosit 1985-ben zárták be az épület leromlott állapota és a zsidó hívek megfogyatkozása miatt. Az ezt követő évtizedekben a vandalizmus és a nemtörődömség áldozata volt, 2002-ben a filharmónia vette át. A 15 évre szóló haszonbérleti szerződésben a kulturális intézmény vállalta, hogy rendbe hozatja és többfunkciós helyiséggé alakítja az épületet, de végül nem sikerült pénzt szerezni a felújításhoz.
Luciana Friedmann, a hitközség vezetője pénteken az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy végül a kormány és a zsidó szervezetek támogatásával sikerült megerősíteni az épület struktúráját, restaurálni az ajtókat és ólomüvegablakokat, a belső és külső díszítéseket.
További díszítőelemek és az orgona restaurálása még hátravan. Az impozáns ingatlan emeletén múzeumot rendeznek be, de időszakos kiállításokat, konferenciákat és koncerteket is tartanak majd benne.
A zsinagóga a jövő évi Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt egyik fő helyszíne lesz,
olyan rendezvényeket tartanak majd itt, melyek összeférnek a zsidó vallás előírásaival.
A temesvári Vár-negyedi zsinagóga 1863 és 1865 között épült Karl Schumann bécsi építész tervei alapján, eklektikus stílusban, mór jegyekkel. Az épületnek két tornya és egy kupolája van, az utca felőli részét dísztégla és kerámialapocskák díszítik. Belsejében egy 1866-ban épített orgona kap helyet.
Az impozáns ingatlannak – melynek földszintjén és karzatán 3000 személy fér el – két hivatalos megnyitója volt, az 1872-ben tartott másodikon I. Ferenc József császár is jelen volt.
Victor Neumann történész az Agerpresnek elmondta, hogy tekintettel a város nagyszámú zsidó közösségére Temesváron öt zsinagóga volt a különböző városnegyedekben. A történész a zsidó épített örökség megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.
A Vár-negyedi zsinagóga pénteki avatóünnepségén a temesvári és romániai zsidó közösségek képviseltették magukat, de a kormány és a parlament számos képviselője is jelen volt, többek között Marcel Ciolacu képviselőházi elnök.
