Miért szegeződött minden figyelem az izraeli parlament nyitó ülésére?

A Neokohn főszerkesztője

 

A Knesszet tegnapi nyitó ülése éles szócsaták helyszíne volt. Amint arról lapunk is beszámolt, a Benjamin Netanjahu volt kormányfő által vezetett ellenzék két bizalmatlansági indítványt is beadott abban a reményben, hogy a jelenleg parlamenti többséggel már amúgy sem rendelkező kormány elbukik. A próbálkozás sikertelen volt ugyan, de aligha várható, hogy Netanjahu feladja a harcot. És erre jó oka van.

Egy ma napvilágot látott közvéleménykutatás alapján ugyanis a Naftali Bennett által vezetett nyolcpárti kormánykoalíció jelentős kisebbségben lenne,

ha ma tartanák a választásokat, a Netanjahu vezette Likud messze a legnagyobb párt lenne, és a mostani kormányban a mérleg nyelvét jelentő Ráám párt nem ugraná meg a parlamentbe jutáshoz szükséges – egyébként nem túl magas, 3,25%-os – küszöböt.

A felmérés szerint ma a Likud 36, a Jair Lapid által vezetett Jes Átid 18, a Vallásos Cionizmus párt 9, a Bennett-féle Jámina 8, a Közös Lista arab párt 8, a Benny Ganz-flée Kék és Fehér párt 7, az ultraortodox Sász 7, az Egyesült Tóra Judaizmus vallásos párt 7, a Munkáspárt 6, az Avigdor Liberman által vezetett Jiszráél Bejtenu 5, a baloldali Merec 5 és az ex-likudos, jobboldali, ám élesen Netanjahu ellenes Új Remény párt  4 mandátumot szerezne, és kiesne a Ráám iszlamista párt.

Az eredmény lesújtó a jelenlegi kormány szempontjából, azonban nem elég fényes Netanjahu oldaláról sem. Ha ugyanis összeadogatjuk a pártok mandátumait úgy tűnik, hogy a Benjamin Netanjahu által vezetett ellenzéki blokk 59 mandátummal rendelkezne, míg a jelenlegi koalíciót alkotó pártok csak 53-mal. És itt jön a probléma.

Ugyanis a fennmaradó nyolc helyet a Közös Lista párt szerezné meg, egy olyan arab tömörülés, amely történelmileg (ideológiai okokból) még soha nem csatlakozott izraeli kormányhoz.

Netanjahu optimizmusa ugyanakkor nem teljesen alaptalan, hiszen a felmérés szerint a Likud nyerne a legtöbbet a választásokon, hét képviselői hellyel növelve mandátumainak számát a jelenlegi 29-ről, és minden kutatás azt mutatja, hogy az izraeliek döntő többsége Bibit látná szívesen a miniszterelnöki székben.

Egy Kneszet képviselő szerint itt az ideje zsinagógát építeni a Templom-hegyen

Itamar Ben Gvir vallásos cionista képviselő ezt azután írta, hogy a zsidók újra engedélyt kaptak, hogy felmehessenek a Templom-hegyre.

Így gondolja a megkérdezettek 46 százaléka, mögötte jókora hátránnyal a mostani kormány rotációs miniszterelnöke, Jair Lapid ért be 15 százalékkal, majd Bennett 9 százalékkal, ami egyébként megegyezik Benny Ganz védelmi miniszter ilyen irányú népszerűségével.

Az, hogy Netanjahu ambíciói hol és milyen formában dőlnek el, még nem lehet tudni. A tegnapi sikertelen kormánybuktatás után továbbra is kizárt, hogy a volt miniszterelnök meghátráljon.

A Likud párt vezetői folyamatosan igyekeznek a dezertálásra bírni a kormánypártok képviselőit, és különböző, a majdani kormányban betöltendő pozíciókkal édesgetik magukhoz az ideológiai szempontból sok kompromisszumot követelő koalícióban megfáradtakat.

Persze a Bennett-Lapid tandem sem tétlen. Nekik ugyan aligha áll fenn annak lehetősége, hogy az ellenzék soraiból győzzenek meg képviselőket, hogy a kormánykoalíciót erősítsék (az ideológiai szakadék olyan méretű, hogy a markáns jobboldali politika mellett elkötelezettek számára a Bennett kormány nem túl csábító), ám saját képviselőiket a cukorka és az ostor váltott alkalmazásával nagyobb fegyelemre tudják inteni.

Az, hogy a nép mit szeretne, talán maga sem tudja. Az ezerarcú izraeli politikában nem könnyű a választás, számos párt kínál ilyen vagy olyan programot, és nem ritka az sem, hogy a pártok lassacskán módosítják álláspontjukat a sarkalatos kérdésekről is.

A mostani kutatás szerint a válaszadók szinte egyenlően megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy mi a legjobb irány az ország számára. Míg 33% az új választások mellett van, 29% szeretné, ha a jelenlegi kormány folytatná a munkát, ám hasonlóan 29% szeretné azt a frappáns megoldást, hogy a parlament feloszlatása nélkül, a jelenlegi képviselői felállásban cseréljen helyet a Netanjahu és a Bennett-Lapid blokk.

Persze nem csoda, hogy a zsidó állam szavazói elfáradtak az urnához járásban. A politikai patthelyzetben két és fél év alatt négy eredménytelen választást tartottak, majd Bennettnek végül sikerült összefognia nyolc különböző bal-, közép- és jobboldali pártot, valamint Ráámot, hogy 2021 júniusában kormányt alakítsanak.

A politikai zűrzavart az elmúlt hetek terrorcselekményei okozták és sokan nem tartják elégségesnek a kormány válaszát a gyilkos cselekményekre.

A megkérdezettek, akiknek 1 és 10 között kellett osztályozni személyes biztonságérzetüket, átlagosan 4,24-es értéket adtak, és közel egynegyedük, 23%-uk a legalacsonyabb, mindössze 1-es osztályzattal illette komfortérzetét.

Arra a kérdésre, hogy a kormány jól kezeli-e a terrorhullámot, a megkérdezettek 66% adott elutasító választ.

A kutatás legtöbbet mondó kérdése, amely lehet, hogy végleg megpecsételi a Bennett kormány sorsát a következő: Előnyösnek tartja-e, hogy a Ráám párt részt vesz a kormánykoalícióban?

Válaszadók elsöprő, 65%-a szerint az iszlamista párt jelenléte negatív hatással van a biztonságpolitikára, 27% szerint a párt jelenléte nem befolyásolja azt és csak 8% tartja üdvözlendőnek a Manszúr Abbász vezette párt kormány-közeliségét.

Kohncast: Biztonsági kérdések a Közel-Keleten, abortuszpara Amerikában

A Kohncast harmadik adásában Megyeri A. Jonatán főszerkesztőhöz csatlakozott Hajdú Tímea és Seres Attila mellett Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő is.