Kovács Zoltán: Magyarország megvétózza az Oroszországgal szembeni olajembargót

Magyarország megvétózza az EU azon javaslatát, amely az orosz olajimport betiltásáról szól – jelentette ki a BBC-nek Kovács Zoltán a Mandiner beszámolója szerint. Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára leszögezte, a javaslat „elfogadhatatlan” és „tönkretenné a magyar gazdaságot”.

Az uniós javaslat elfogadásához az EU mind a 27 tagállamának jóváhagyására szükség van, így Magyarország vétója elegendő ahhoz, hogy a szankciók ne lépjenek életbe.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon – állította a Bizottság elnöke.

Ebben a formában felelősen nem támogatható az Európai Bizottság újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja, az ugyanis lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Üzbegisztánban.

„Mindezekkel az intézkedésekkel együtt tudunk élni, bár nyilván ezek hatékonyságáról lehet vita, de most nincsen itt az ideje az okoskodásnak, hiszen háború zajlik a szomszédságban” – jelentette ki.

„Emellett ugyanakkor betiltanák az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítást, mégpedig rövid határidővel, Magyarország esetében a jövő év végétől” – tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta: hazánk energiaellátása jelenleg biztosított, stabil lábakon és alapokon áll, ez a szankciós csomag azonban ezt „teljes mértékben lerombolná”, így lehetetlenné válna a gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése.

„Ez nem politikai akarat hiányának a kérdése, nem szándék kérdése, nem időtartam kérdése, hanem egészen egyszerűen fizikai, földrajzi és infrastrukturális valóság” – fogalmazott.

A miniszter rámutatott, hogy Magyarország Oroszországtól tud elegendő kőolajat vásárolni, ezt a meglévő vezetékeken keresztül tudja megtenni, és jelenleg technológiai szempontból is csak az orosz olaj feldolgozására van lehetőség.

Az orosz olajat hivatalosan „ismeretlen célállomás” felé küldik

Egyre több orosz olajexportot  „ismeretlen célállomás”-al jelölnek, mivel az iparág keresi a módját, hogy továbbra is üzleteljen Moszkvával – írja a Business Insider.

A Klímapolitikai Intézet összefoglalója szerint „Európában az orosz olajtól való függőséget az Oroszországhoz való közelség, illetve a kőolaj fogadására alkalmas kikötő megléte, illetve hiánya határozza meg.

A kőolajat importáló országokban az orosz beszerzés aránya a Bizottság 2020. évi adatai alapján: Finnország 84%, Litvánia 73%, Lengyelország 72%, Bulgária 63%, Magyarország 61%, Csehország 49%, Németország 34%.

Az intézet szerint azonban a fenti brüsszeli adatok nem tükrözik hűen a valós kitettséget, ugyanis „meg kell különböztetni azon országokat, amelyek a minőség és kedvező ár miatt finomítanak orosz kőolajat, azoktól, ahol a finomító eleve az orosz nyersanyagra optimalizáltan épült meg” – írják.

„Magyarország és Szlovákia az utóbbi csoportba tartozik, ebből kifolyólag olajiparuk az úgynevezett uráli típusú kevert, savanyú, kénes kőolajra rendezkedett be. Az oroszétól eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítókat, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes és rendkívül költséges folyamat” -írja az összefoglaló.

A magyarok egy év haladékot kapnának.

A Klímapolitikai Intézet megjegyzi, hogy az európai szankciók árfelhajtó hatásának köszönhetően Oroszország a kevesebb eladott energiahordozó ellenére is megduplázta az exportbevételeit.

„Már csak hetek kérdése, hogy Oroszország annyit keressen az Európába irányuló exporton, mint tavaly egy év alatt összesen” – írja az intézet összefoglalója.

Fotó: Unsplash

Oroszország megduplázta olaj- és gázbevételeit a háború kezdete óta

Az ország két hónap alatt mintegy 62 milliárd euróhoz jut az olaj-, gáz- és szénexportból, a legnagyobb importőr Németország.