Moszkvában a közöny az úr

Az orosz fővárosban az embereket nem érdekli a háború. 

Bucsa után Moszkvában nem volt fölhördülés – írja Gabriel Gavin, az UnHerd moszkvai tudósítója, aki leírja, hogy az orosz fővárosban az emberek élik a mindennapi életüket, és nem nagyon foglalkoznak az ukrajnai eseményekkel.

A szerző szerint az oroszoknak sok hírrel ellentétben nagyon is van arról információjuk, hogy mi történik, és hogy mit írnak a külföldi lapok.

„A külföldiek, akik Oroszországot valami orwelli autokráciának képzelik, gyakran kérdezik, hogy az oroszok tudják-e, mi folyik itt. Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy a kérdés az, hogy érdekli-e őket”

– írja Gavin.

„Mi közöm nekem ehhez?” – válaszolta a szerző moszkvai barátja, amikor arról kérdezték, mit gondol az invázióról. „Nem vagyok katona és nem vagyok politikus”. Egy másik, egy 29 éves, háromnyelvű tolmács, aki egy nemzetközi cégnél dolgozik, azt mondta neki, hogy a saját közösségi hírfolyama unalmassá vált az ukrajnai háború kezdete óta. „Nem szeretem a politikát, és nem akarok részt venni benne” – mondta.

Gavin felhívja a figyelmet, hogy a nyugati percepció arról, hogy mik a fontos ügyek Oroszországban sokszor távol áll a valóságtól. Példának hozza fel Navalnij perét, amely az átlag moszkvait hidegen hagyta.

„Senki sem beszél Navalnijról” – mondta Maria, egy 22 éves diáklány a tavalyi tárgyalás alatt a tudósítónak. „Ő is ugyanolyan rossz, mint az összes többi politikus.” Néhány évfolyamtársa valóban az utcára vonult tiltakozni, mondta, de abbahagyták, miután az egyetem azzal fenyegetőzött, hogy bárkit, akit a hatóságok őrizetbe vesznek, kicsapnak.

„A hit hiánya abban, hogy bármi is változhat, nem meglepő módon közömbösséghez vezet. Sokan tudják, hogy egyszerűen nem számít, amit gondolnak, és ezért azon tűnődnek, hogy mi értelme van egyáltalán gondolkodni ezeken a kérdéseken”

– írja Gavin.

A tavalyi parlamenti választásokon Szergej Spilkin vezető elemző azt állította, hogy háromból kevesebb mint egy polgár vette a fáradságot, hogy a következő kormányra szavazzon, és hogy a hamis szavazólapok a részvételi arányt 50% körülire emelték. A közvélemény azonban ismét elhárította a választási csalásról szóló híreket.

Gavin szerint nem lenne igazságos elítélni a közömbösséget, hiszen a felszólalás komoly bajba sodorhatja itt az embereket.

Az OVD.info emberi jogi csoport becslései szerint legalább 15 389 őrizetbe vételre került sor a háborúellenes tüntetéseken, és a rendőrség már olyan kevésért is elhurcolt és megvert aktivistákat, hogy csak üres plakátokat mutogattak.

„Az oroszok azonban kollektíven és évtizedeken keresztül több mint elégedettek voltak azzal, hogy az elit aggódjon az ország irányítása miatt, miközben ők a saját ügyeikkel foglalkoznak. Itt az egyetlen kötelességed önmagaddal és a családoddal szemben van, és a Kreml döntéshozói valóban nagyon távolinak tűnnek” – írja Gavin.

Miért támogatja az orosz egyház Putyin háborúját?

Az egyház jelenlegi támogatása a Kreml irányába tudatos döntés, amelyet meg kell érteni – véli Scott Kenworthy, a Miami Egyetem összehasonlító vallástudományi professzora.