Az ukrán fegyveres erők újabb hadianyag-raktárainak megsemmisítéséről és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról számolt be szerda délelőtti hadijelentésében az orosz katonai szóvivő.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz haderő Hmelnyickij megyében nagypontosságú levegő-föld rakétákkal üzemanyag-raktárakat, a Donyeck megyében található Kamjanka községnél pedig Iszkander harcászati rakétával üzemanyag- és tüzérségi lőszerraktárt semmisített meg. Az elmúlt 24 óra alatt a tájékoztatás értelmében összesen 64 ukrán katonai objektumot pusztítottak el. Konasenkov közéjük sorolta az ukrán különleges műveleti erők Mikolajiv megyei főhadiszállását.
Konasenkov fotókat bemutatva azt állította, hogy
ukrán „nacionalista” alakulatok fegyver-tranzitraktárként és szálláshelyként használtak egy zsinagógát Umán városban.
Mint mondta, az erre vonatkozó bizonyítékot az umáni hitközség egyik tagja szolgáltatta az orosz hadseregnek.
A tábornok szerint az egyik bemutatott kép március 21-én készült, és azt ábrázolta, hogy
a zsinagógába „gyerekek” feliratú iskolabuszokkal külföldi zsoldosok érkeztek.
Hozzátette, hogy a zsidó templom katonai célú felhasználásának célja a provokáció volt.
[leaflet-map fit_markers=”false” lat=”48.7424093″ lng=”30.2341836″ zoom=”12″][leaflet-marker]
Emlékeztetett rá, hogy március 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Knesszethez intézett videóüzenetében
azzal vádolta meg Oroszországot, hogy célba vette a Cserkaszi megyében található Umánt, hozzátéve, hogy „ez egy olyan hely, ahová évente izraeliek tízezrei zarándokolnak el”.
Erre reagálva Konasenkov leszögezte, hogy
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz fegyveres erők nem csapnak le polgári célpontokra a különleges katonai művelet részeként.”
Minden zsidó újévkor több tízezer haszid zsidó érkezik Umanba, hogy meglátogassa a haszid mozgalmat újjáélesztő, 1810-ben elhunyt breszlevi Nachman rabbi sírját.
Nem lepne meg ha igaz lenne.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz fegyveres erők nem csapnak le polgári célpontokra a különleges katonai művelet részeként.” Azért ezt a 3.5 millió menekült lehet, másképp gondolja. Talán a porig bombázott lakótelepek is csak véletlenül robbantak fel.
Ha egy háború során mindkét félben van minimális emberiesség, akkor a városokat, településeket úm. „nyíltnak” minősítik, azaz a védekező fél nem állomásoztat csapatokat lakott területen belül, cserébe a támadó fél sem lövi szét a városokat.
Itt azonban – mint sajnos a legtöbb háborúban – erre fütyül a védekező fél, és lőállásokat foglalnak el lakóépületeken belül. Ettől kezdve viszont a támadó fél sem tudja elkerülni a védelmi állásként szolgáló épületek lövését.
Annak idején 1945-ben Budapest is azért lett nullára legyalulva, mert Hitler a kérések ellenére nem volt hajlandó fővárosunkat nyílt várossá nyilvánítani, hanem „az utolsó katonáig tartani kell”. Az eredményt ismerjük.
Tehát ha megtámadnak akkor tegyed le a fegyvert? Azért gondolkozzál egy picit. Te mit tennél ha a hazádat és városodat lőnék szét? Persze tudom, rohannál többezer kilométerre el innen. Te is azok közé tartozol akik azt mondják, hogy miért álltak ellent, mert akkor nem lennének áldozatok szétlőtt települések. Jó nagy ökörség!!!
Először is mindenki magából indul ki: „rohannál többezer kilométerre el innen”.
Ha ismernéd az elmúlt századok történelmét, akkor tisztában lennél vele, hogy a civileket is gyilkolászó háborúk mellett voltak bőven olyanok is, amikor a hadseregekben volt annyi tartás, hogy a csatáikat a lakott területeken kívül zavarták le, és így a hadjáratok során a települések, városok jó része sértetlen maradt.
Ukrajnában is lenne bőven elég lakatlan terület a műveletekre. Ja, hogy egy városnak ki lehet használni a betondzsungelét a védekezés hatékonyságának javítására. Igen, ki lehet. De akkor az ukránok se az oroszokra mutogassanak, ha a lakóházakba befészkelődött ukrán hadsereget az oroszok csak a lakóházak támadásával tudják leküzdeni.
Nagyon hülye vagy! Mész a blokkba!