A konfliktus elhúzódásával egyre nagyobb a félelem, hogy Oroszország frusztrált lesz, és kisebb nukleáris fegyverekhez folyamodik, hogy Ukrajnát megadásra kényszerítse – írja a The Times of Israel.
Oroszország ukrajnai inváziója felvetette annak a veszélyét, amit a közelmúltig szinte elképzelhetetlennek tartottunk: egy kisebb nukleáris fegyver bevetését egy európai konfliktus során.
Az AFP megvizsgálja annak kockázatát, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyezne egy úgynevezett „taktikai” nukleáris csapást egy olyan ország ellen, amelyről többször is azt állította, hogy „egy népet” alkot Oroszországgal.
Miért van ez az aggodalom?
Február 27-én, három nappal az invázió kezdete után, Putyin utasította az illetékeseket, hogy egy jól megkoreografált, tévékamerák előtt tartott megbeszélésen helyezzék magas készültségbe Oroszország nukleáris erőit.
A nyugati országok gyorsan elítélték a lépést, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig „provokatívnak” és „a felelőtlenség csúcsának” nevezte azt.
A legtöbb nyugati elemző úgy véli, hogy a retorika célja az volt, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit elrettentse attól, hogy a meglévő gazdasági szankciókon és fegyverszállításokon túlmenően növeljék Ukrajnának nyújtott támogatásukat.
Ezzel nemcsak az a célja, hogy félelmet keltsen az egész világban, hanem az is, hogy bárkit elriasszon attól, hogy segítsen Ukrajnában.
Mekkora Oroszország nukleáris arzenálja?
A stockholmi SIPRI békekutató intézet szerint Oroszország rendelkezik a legtöbb nukleáris robbanófejjel a világon: összesen 6255 darabot tart harcrendben.
Szakértők szerint Ukrajnában nem egy óriási „stratégiai” nukleáris-fegyver bevetése jelenti a kockázatot, amelyek az egész bolygóra veszélyt jelentenek, hanem Putyin esetleg egy „taktikai” fegyver bevetésében gondolkodhat, amelynek kisebb robbanófeje kizárólag helyben okoz pusztítást, de nem fenyeget életeket egész Európában.
Ezek a fegyverek különböző méretűek, és hatásuk attól függ, hogy a földfelszínen vagy a földfelszín felett robbannak-e fel.
Joe Biden amerikai elnök a héten azt is állította, hogy Moszkva vegyi és biológiai fegyverek alkalmazását fontolgatja Ukrajnában.
„A vegyi fegyverek nem változtatnák meg a háború menetét. Egy taktikai atomfegyver, amely romba dönt egy ukrán várost? Az már igen”
– mondta az AFP-nek Mathieu Boulegue, a londoni Chatham House elemzője.
Az atomfegyverek mint végső megoldás?
Igen, de Ukrajna és a nyugati fővárosok attól tartanak, hogy Putyin sarokba szorult, jelentős harctéri veszteségeket szenvedett és olyan gazdasági problémákkal küzd otthon, amelyek kétségessé teszik politikai túlélését.
Egy taktikai atomcsapás célja az lenne, hogy megtörje az ukrán erők ellenállását és megadásra kényszerítse Volodimir Zelenszkij elnököt.
Pavel Luzin, a Riddle nevű, Oroszországgal foglalkozó agytröszt szakértője szerint az első lépés az lenne, ha egy taktikai fegyvert a tenger vagy egy lakatlan terület felett vetnének be megfélemlítés céljából.
„Ezt követően, ha az ellenfél továbbra is harcolni akar, akkor közvetlen módon – vagyis egy város felett – lehet bevetni ellene”
– mondta.
Christopher Chivvis, aki 2018 és 2021 között az amerikai hírszerzés európai vezető tisztségviselője volt, nemrég azt mondta, hogy „csak két út” van a háború befejezésére.
„Az egyik, a folyamatos eszkaláció, potenciálisan a nukleáris küszöböt átlépve; a másik, a legyőzött Ukrajnára kényszerített keserű béke”
– írta a The Guardian című napilapban.
Mit mond a Kreml?
Kedden Putyin szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot háromszor is megkérdezte Christiane Amanpour, a CNN riportere, hogy kizárják-e a nukleáris fegyverek bevetését.
Peszkov ehelyett Oroszország 2020-ban kiadott nukleáris doktrínájára hivatkozott, amelyben „minden okot el lehet olvasni a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban”.
„Ha az országunk számára egzisztenciális fenyegetésként jelentkezik, akkor a mi koncepciónknak megfelelően be lehet vetni”
– mondta Peszkov.
A Kreml közelmúltbeli állításai arról, hogy Ukrajna vegyi, biológiai vagy akár nukleáris fegyvereket fejleszt ki – amelyeket nyugati tisztviselők dezinformációként utasítottak el – aggodalomra adnak okot.
Mindez csak pánikkeltés lenne?
Lehetséges. William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének, egy brit agytrösztnek a fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó szakértője az AFP-nek azt mondta, hogy kétli, Putyin taktikai nukleáris fegyvereket vetne be.
„A nukleáris fegyverek bevetésének politikai költségei felháborítóak lennének. Elveszítené azt a kevés támogatást, amivel még rendelkezik. Az indiaiaknak ki kellene állniuk mögüle. Sőt a kínaiaknak is”
– mondta.
Ven Bruusgaard elmondta, hogy Putyinnak az indításhoz Szergej Sojgu védelmi miniszter vagy Valerij Geraszimov vezérkari főnök jóváhagyására is szüksége lenne.
„A katonai következmények enyhén szólva is kiszámíthatatlanok és potenciálisan rendkívül veszélyesek lennének Oroszország számára”
– mondta, mivel a NATO vagy az Egyesült Államok kötelességének érezhetné, hogy közvetlenül belépjen a konfliktusba.
„Pontosan ezt a forgatókönyvet próbálja Oroszország elkerülni”
– magyarázta Bruusgard.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
