A feltáró régészek azt állítják, hogy megtalálták a valaha előkerült legrégebbi héber nyelvű írásos emléket Izraelben, mely ráadásul Isten nevét is tartalmazza – írja a zsido.com
Az aprócska átoktáblát az Évál-hegyen találták meg. A tudósok szerint a polgári időszámítás kezdetét megelőző 1200-ból származik és azt is bizonyítja, hogy az Izraelbe bevonuló zsidók írástudók voltak. A leletet egyelőre nem ellenőrizték más szakértők.
Dr. Scott Stripling régész és nemzetközi csapata a napokban tartott sajtótájékoztatót a texasi Houstonban.
Ekkor mutatták be azt a táblácskát, mely állításuk szerint az Izraelben valaha megtalált legkorábbi héber betűs szöveget tartalmazza.
Az Örökkévaló négybetűs nevét – jud – hé – váv – hé – is tartalmazó átoktábla az átkok hegyeként ismert Évál-hegyen került elő. Amennyiben sikerül a feltételezett késő bronzkori, i. e. 1200 körüli eredetet igazolni, akkor ez az apró, 2×2 centiméteres hajtogatott ólomtáblácska lehet a történelem egyik legnagyszerűbb régészeti lelete. Ez lenne továbbá Isten Nevének legkorábbi ismert írásos emléke és a héber írásbeliség tudományosan is bizonyított kezdetét néhány évszázaddal korábbra tolná.
„Ilyesfajta szöveget ezerévente egyszer találnak”
– mondta Gerson Gálil, a Haifai Egyetem professzora, aki maga is részt vett az összehajtogatott ólomtáblácska szövegének megfejtésében.
A feliratot a prágai Cseh Tudományos Akadémia különleges képalkotó technikát használó gépének segítségével tárták fel. Stripling és csapata a képeken látható feliratok elemzése, valamint az ólom analízise nyomán datálták a tárgyat.
Amennyiben a kormeghatározás helyesnek bizonyul, úgy az eddig ismert legrégebbi izraeli héber nyelvű írásos emléknél néhány száz,
Isten nevének használata tekintetében pedig az eddig legrégebbinek tartott feliratnál egyenesen ötszáz évvel korábbi az átoktábla.
Hasonló betűkkel készült feliratot a polgári időszámítás kezdete előtti XVI. századból találtak korábban a Szináj-félszigeten. Amíg azonban a tudományos lapokban nem jelenik meg a szakembereknek szóló elemzés és nem bocsátanak a kutatók rendelkezésére megfelelő tisztaságú képeket, más tudósok nem tudnak állást foglalni a datálás kérdésében.
A datálással kapcsolatban kérdéseket vet fel az a tény, hogy a tábla nem a helyszínen került elő, hanem az 1980-as feltárásokból származó földkupac 2019-es átszitálásakor bukkantak rá.
Az 1980-as években Ádám Zertál professzor vezetett ásatásokat az Évál-hegyen és az ekkor kitermelt és szárazon átszitált földet Stripling és csapata szitálta újra 2019-ben a Templom-hegyi Átszitáló Projekt nedves szitálásos technikáját alkalmazva. A régész jelenleg Silóban vezeti a feltárásokat; egykor itt állt a sátorszentély és itt őrizték a frigyládát is.
Sokan vannak azonban, akik érdeklődésük mellett kételkedésüknek is hangot adnak.
Amíg nem látják a részletes leírásokat, pontos képeket, addig nem foglalnak állást a datálás és az eredetiség kérdésében.
A cikk folytatása itt olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
