A 2015-ös atomalku része, amelyre az új megállapodás épül, előírja az Oroszország és Irán közötti folyamatos polgári atomenergetikai együttműködést – írja a Jerusalem Post.
Oroszország a tárgyalások végső szakaszában lévő iráni atomalkut arra használhatja fel, hogy az ukrajnai inváziója miatt ellene hozott nyugati szankciók kiskapujaként megőrizze a nukleáris kereskedelemben befolyó dollármilliárdokat – véli David Albright, a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke.
A nukleáris szakértők szerint a Roszatom jelenleg „részt vesz az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb, hat 1000 MW-os reaktorral rendelkező atomerőművének illegális lefoglalásában és valószínűsíthetően ellopásában”.
Véleményük szerint a Roszatomot késedelem nélkül és mentesség nélkül szankcionálni kell.
Albright szerint az a hír, hogy az Egyesült Államok garanciákat vállal Oroszország számára, hogy bármilyen új nukleáris megállapodás keretében folytatja nukleáris üzleteit Iránnal, „aggodalmat kelt, hogy Oroszország szankciómentességet kap az állami tulajdonú vállalatok, például a Roszatom rendkívül jövedelmező üzleteiért”.
A Roszatom 2011-ben építette meg az Irán déli partjainál lévő busehri létesítményt, és azóta biztosítja az iszlám köztársaság számára a létesítményhez kapcsolódó üzemanyag-ellátást, karbantartást és képzést.
Emellett Moszkva és Teherán korábban megállapodásokat írt alá arról, hogy a Roszatom 2024-ben és 2026-ban legalább két új erőművi reaktort épít Busehr közelében.
Az új nukleáris létesítményeken már mintegy öt éve folynak a munkálatok, és a további építkezés, az üzemanyag-ellátás, a karbantartás és a vonatkozó képzés várhatóan milliárdokat hoz Oroszországnak.
A Roszatom tisztviselőinek jelenlétéről az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelyet Oroszország két hete foglalt el, vasárnap számolt be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ukrajnai helyzetről szóló 20. frissített jelentése.
A NAÜ szerint „Ukrajna korábban arról tájékoztatta a NAÜ-t, hogy a Zaporizzsjai Atomerőművet továbbra is a rendes személyzet működteti és végzi napi munkáját, de annak irányítása az ottani orosz erők parancsnokának ellenőrzése alatt áll. A mai jelentésben a szabályozó hatóság közölte, hogy a helyszínen tartózkodó személyzet arról tájékoztatta, hogy a Roszatom orosz állami vállalat legalább 11 képviselője is jelen van ott, anélkül, hogy beavatkoznának a nukleáris létesítmények működésébe.”
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója többször hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet ellentétes az ügynökség hét nélkülözhetetlen pillérének egyikével: az üzemeltető személyzetnek „képesnek kell lennie arra, hogy teljesítse biztonsági és védelmi feladatait, és képesnek kell lennie arra, hogy indokolatlan nyomástól mentesen hozzon döntéseket”.
Az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a leállított ukrán atomerőművet is Csernobilban, ahol Ukrajna szerint a helyi személyzetet túszként tartják fogva, és Oroszország többször megszakította a még megmaradt radioaktív anyagok hűtésére használt áramellátást.
Albright szerint az Egyesült Államoknak nyilvánosan nyilvánosságra kell hoznia, hogy elősegíti-e, hogy a Roszatom szankciómentességet kapjon, hogy eladhassa Iránnak a Busehr 2 és 3 néven emlegetett atomreaktorokat, ahol „csak az építés erőművenként mintegy 10 milliárd dollár értékű üzletet jelent. Ha ez a terv, a nyilvánosság megérdemli, hogy tudja”.
Szerinte „sokkal jobb lenne szankcionálni a Roszatomot az ukrajnai tevékenysége miatt, és nem engedélyezni a JCPOA kivételt a busehri reaktorok esetében”, de lehet, hogy Washington sarokba szorítja magát az Oroszországgal kapcsolatos JCPOA-megállapodás meghosszabbítása vagy kiegészítése miatt.
