Míg a főbb fegyverek globális kereskedelme 4,6 százalékkal csökkent, addig az európai államok főbb fegyverek importja 2017-2021 között 19 százalékkal magasabb volt, mint 2012-2016 között.
Még mielőtt Oroszország pusztító háborút kezdett volna Ukrajnával, az Európába irányuló fegyvereladások jelentősen megnőttek az előző ötéves időszakhoz képest – állapította meg a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) egy új jelentésében, melyet a The Jerusalem Post közölt.
Miközben a jelentés szerint a főbb fegyverek globális kereskedelme 4,6 százalékkal csökkent, az európai államok által importált főbb fegyverek behozatala 2017-2021 között 19 százalékkal magasabb volt, mint 2012-2016 között, és a globális fegyverszállítások 13 százalékát tette ki.
A legnagyobb európai fegyverimportőrök az Egyesült Királyság (74 százalékos növekedés), Norvégia (343 százalékos növekedés) és Hollandia (116 százalékos növekedés) voltak.
„A legtöbb európai állam és Oroszország közötti kapcsolatok súlyos romlása fontos hajtóereje volt az európai fegyverimport növekedésének, különösen azon államok esetében, amelyek nem tudják minden igényüket a nemzeti fegyveriparukon keresztül kielégíteni” – mondta Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverszállítási programjának vezető kutatója. „A fegyverszállítások a transzatlanti biztonsági kapcsolatokban is fontos szerepet játszanak”.
Bár Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, mióta Moszkva 2014-ben megszállta és annektálta a Krímet, a jelentés megállapította, hogy Kijev 2017-2021 között csak nagyon korlátozott mértékben importált jelentős fegyvereket.
„Az Ukrajnába irányuló fegyverszállításoknak általában inkább politikai, mint katonai jelentősége volt, ami 2021 végén az Oroszország és Ukrajna közötti feszültségek súlyosbodásával egyre nagyobb jelentőségre tett szert” – olvasható a jelentésben.
Miközben Kijev már 2017-2021 között is harcolt az oroszbarát lázadók ellen a donyecki és a luganszki régióban, „a főbb fegyverek behozatala nagyon korlátozott maradt, és a teljes globális fegyverimportnak mindössze 0,1 százalékát tette ki”.
A Cseh Köztársaság volt Ukrajna fő szállítója a főbb fegyverek terén, mely a teljes import 41 százalékát adta, beleértve 87 páncélozott járművet és 56 darab tüzérségi eszközt. Az Egyesült Államok volt Ukrajna második legnagyobb szállítója 540 könnyű páncéltörő rakétával, mely a kelet-európai országba irányuló összes behozatal 31 százalékát adta.
Franciaország, Litvánia és Lengyelország is szállított fegyvereket Ukrajnának, de a SIPRI szerint Törökországnak lehetett a legnagyobb katonai hatása, miután 12 felfegyverzett pilóta nélküli légi járművet adott el az országnak.
A Bayraktar drónokat jelenleg is használják a háborúban, több tucat orosz tank és más katonai jármű megsemmisítéséért felelősek.
Bár a SIPRI részben az ország korlátozott pénzügyi forrásaival és saját fegyvergyártási képességeivel magyarázta az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások alacsony szintjét, „2022 februárjáig a legnagyobb fegyverexportáló államok közül több is korlátozta az Ukrajnába irányuló exportot, mivel aggályosnak tartotta, hogy az ilyen transzferek hozzájárulhatnak a konfliktus eszkalációjához”.
Az öt legnagyobb fegyverexportőr globális szinten az elmúlt öt évben az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország volt; míg az öt legnagyobb fegyverimportőr India, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Ausztrália és Kína.
Mivel a feszültségek továbbra is magasak a Közel-Keleten, Irán folyamatos regionális ellenségeskedése miatt, a jelentés szerint a közel-keleti államok fegyverimportja 2017-2021-ben csak 2,8 százalékkal magasabb, mint 2012-2016-ban. „Ez a 2007-2011-os időszakról 2012-2016 közötti időszak közti 86 százalékos növekedést követte” – áll a jelentésben.
A 2017-2021 közötti tíz legnagyobb fegyverimportáló állam közül négy a közel-keleti országok közül Szaúd-Arábia, Egyiptom, Katar és az Egyesült Arab Emírségek. A közel-keleti országok fegyverimportjának 53 százaléka az Egyesült Államokból, 12 százaléka Franciaországból, 11 százaléka pedig Oroszországból származott.
Miközben Izrael fegyverexportőrként összességében a tizedik helyen állt, fegyverimportja 2012-2016 és 2017-2021 között 19 százalékkal nőtt, az Egyesült Államokból származó fegyverek az összes fegyverimport 92 százalékát tették ki, beleértve 31 F-35i lopakodó vadászrepülőgépet és több ezer irányítható, precíziós bombát.
Ehhez képest 2015-2019 között az izraeli fegyverexport a valaha volt legmagasabb volt, és a globális összérték 3 százalékát tette ki. A zsidó államot a világ nyolcadik legnagyobb fegyverszállítójának találták, fegyverexportja 77 százalékkal volt magasabb, mint 2010 és 2014 között.
