Az oroszok több mint kétharmada támogatja a „különleges hadműveletet”

Az oroszokok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből.

A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25-27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.

Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország „határainak biztosítását”, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként.

Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.

Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a hétfő este ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők nagypontosságú fegyverekkel semmisítette meg a Fedorivkában, Vinarivkában és Antopilban található kommunikációs központot, valamint a kijevi Antonov repülőgyár területén található nagy lőszerraktárt. Arra figyelmeztetett, hogy a csapások célpontjai ezentúl ukrán hadiipari vállalatok lesznek, válaszul a Donyeck elleni rakétacsapásra és felszólította a cégek dolgozóit, hogy hagyják el a létesítményeket.

Hétfőn a donyecki „népi milícia” légvédelme a szakadár „népköztársaság” székvárosa fölött lelőtt egy kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U típusú rakétát, amelynek darabjai így is 20 ember életét oltották ki, 36-at pedig megsebesítettek. Konasenkov a támadás elkövetésével az ukrán hadsereget vádolta meg. A tábornok azt mondta, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították, és az ilyen típusú fegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően.

A katonai szóvivő figyelmeztette a külföldi zsoldosokat is, hogy az ukrajnai tartózkodási helyük ismert és az orosz erők célba fogják őket venni, mint a vasárnap tűz alá vett javorivi katonai kiképzőközpontban, ahol 180 társuk veszett oda. Konasenkov azzal fenyegette meg őket, hogy nem lesz számukra kegyelem.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfőn Telegram-bejegyzésben közölte, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői napi rendszereséggel tárgyalnak egymással videokonferencia keretében, ami időt és költségeket takarít meg. A két küldöttség eddig három személyes tárgyalási forduló tartott Fehéroroszországban.

Mi lesz ennek a háborúnak a vége?

„Bármi megtörténhet, de az, hogy Putyin veszítsen Ukrajnában, az az egyik legkevésbé valószínű forgatókönyv” – írja Peter van Buren az American Conservative oldalán.