Volodimir Grojszman volt ukrán miniszterelnök, aki családja nagy részét elvesztette a holokausztban, az országa elleni orosz inváziót a nácizmushoz hasonlította, és azt mondta, hogy a Nyugatnak és Izraelnek többet kell tennie válaszul.
Grojszman, aki Ukrajna első, zsidó identitását nyíltan vállaló miniszterelnöke volt, 2016-tól 2019-ig volt hivatalban. 2019-ben, abban a rövid időszakban, amikor Volodimir Zelenszkij elnök alatt szolgált,
Ukrajna volt Izrael mellett az egyetlen olyan ország a világon, ahol az államfő és a kormányfő is zsidó volt.
„Családom egy része túlélte a holokausztot… a másik része nem” – mondta a 44 éves Grojszman az AFP-nek Jeruzsálemben, szülővárosából, a Kijevtől délnyugatra fekvő Vinnyica városából.
„Ami most történik, nem túlzok, az a náci politika folytatása, csak nem vallási, hanem nemzeti alapon” – fogalmazott Grojszman.
„Hitlert sem állították meg gazdasági szankciók… Több fegyverre van szükségünk, le kell zárnunk az eget” – tette hozzá, visszhangozva a kijevi kormány felhívását, hogy Ukrajna fölött repüléstilalmi zónát vezessenek be, amit a NATO eddig kizárt, mert félt a harmadik világháború kirobbantásától.
Ukrán tisztviselők, köztük Zelenszkij, közvetlen felhívást intéztek a nemzetközi zsidó közösséghez, hogy tegyenek lépéseket az orosz invázióra válaszul, különösen a múlt heti orosz csapás után, amely a kijevi Babij Jár holokauszt emlékhely mellett történt.
Naftali Bennett miniszterelnök eddig kerülte az orosz invázió erőteljes elítélését, és igyekezett fenntartani a kényes biztonsági kapcsolatokat Moszkvával, különösen a szomszédos Szíriával okán.
Bennett közvetítő szerepet is megpróbált játszani, többször beszélt telefonon Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, szombaton pedig személyesen is ellátogatott Putyinhoz.
A múlt héten Zelenszkij háláját fejezte ki a jeruzsálemi Siratóalnáfl imádkozó zsidókról készült, ukrán zászlóba burkolt képek miatt, de újságíróknak azt mondta, nem érzi úgy, hogy „az izraeli kormány az ukrán zászlóba burkolózott volna”.
Ukrajna izraeli megbízottja, Jevgen Kornyijcsuk a héten újságíróknak nyilatkozva megköszönte Bennett közvetítői erőfeszítéseit, de elérzékenyült, amikor csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Izrael még nem hagyta jóvá védelmi felszerelések – konkrétan sisakok és golyóálló mellények – exportját Ukrajnába.
„Nem tudom, mitől félnek az izraeli tisztviselők, hogy biztonságot nyújtsanak az ukránoknak” – mondta Kornyijcsuk, miközben felvette azt a sisaktípust, amelyet szerinte az ukránok szeretnének beszerezni — írja a Times of Israel.
Grojszman, aki hivatali ideje alatt sok dicséretet kapott azért, mert nyíltan beszélt zsidóságáról egy olyan országban, ahol az antiszemitizmusnak régre visszanyúló története van, szintén háláját fejezte ki Bennett közvetítői erőfeszítéseiért, de azt mondta, hogy Izraelnek jóvá kell hagynia a segítségnyújtás nem humanitárius formáit is.
„A takarók nem fogják megvédeni az ukránokat a rakéta- és bombatámadásoktól” – mondta az AFP-nek.
Az izraeli média szerint Bennett többször visszautasította Zelenszkij katonai segítségre vonatkozó kéréseit.
Grojszman szerint a háború „történelmi esélyt” kínál a Nyugat számára, hogy legyőzze Putyint és „megtisztítsa Oroszországot ettől a totális gonosztól”.
Elutasítva azokat az elképzeléseket, hogy Putyint „belülről” meg lehetne buktatni, azt mondta, hogy Oroszország katonai veresége elengedhetetlen a „fenntartható béke” megőrzéséhez.
„Oroszország potenciális fenyegetést jelent Izrael, Európa és más demokratikus országok számára” – mondta.
„Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek – ez a tökéletes alkalom”.
