Az amerikai közvélemény háromnegyede támogatná a NATO-t egy repüléstilalmi zóna felállításában Ukrajna felett, miközben a vezetők nagy része súlyos rizikót lát benne.
Miközben az orosz-ukrán háború folytatódik, Volodimir Zelenszkij több alkalommal is kijelentette, hogy repüléstilalmi zóna (angolul no-fly zone) létrehozását kezdeményezné országa bizonyos részei felett. Az EU, a NATO és az Amerikai Egyesült Államok vezetése azonban minden erre vonatkozó ötletet elutasított mindeddig – attól tartva, hogy a lépés tovább fokozná a konfliktust.
De mit is jelent pontosan a repüléstilalmi övezet, és mivel kellene számolni, ha valóban kialakítanának egyet akár az ukrán főváros légterében?
– teszi fel a kérdést a The Jerusalem Post összefoglalójának szerzője, Ben Zion Gad.
A repüléstilalmi zóna lényege
Egyszerűen fogalmazva az ilyen céllal kijelölt légtérben nem közlekedhetnek repülők. A zóna legfőbb célja, hogy a támadásokat vagy megfigyelő tevékenységeket megelőzzék az „érzékeny” területek, például katonai bázisok felett. Ennek értelmében tehát akár egy megfigyelő drónt is lelőhetnek, ha azzal valaki megpróbálna bejutni a repüléstilalmi zóna területére – ahogy ez meg is történt tavaly decemberben egy amerikai katonai bázis felett Szíriában.
Repüléstilalmi zónákat alakítottak ki a múltban is: például az 1991-es Öböl-háborút követően az USA Irak területén, majd 1993 és 1995 között az ENSZ Biztonsági Tanácsa Bosznia-Hercegovina légterében alakított ki hasonló területet.
Ukrajna esetében egy ilyen övezet kialakítása azt jelentené, hogy a NATO-erőknek mindent meg kellene tenniük az orosz gépek kiiktatásáért, ha azok megpróbálnának bejutni az ukrán légtérbe – akár erőszakkal is.
Miért óvatosak a nyugati vezetők?
„Nemcsak kijelented, hogy ‘ez egy repüléstilalmi zóna’, hanem ennek érvényt is kell szerezned” – hangsúlyozta Philip Breedlove, az amerikai légierő korábbi tábornoka a témában.
Továbbá hozzá hasonlóan több másik szakértő és politikus is úgy látja, hogy egy repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett nyílt konfrontációt jelentene Oroszországgal szemben.
Pénteken, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egyenesen úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépés bevezetése akár egy „teljes körű háborúhoz is vezethetne Európában, amely sokkal több országot érintene, és sokkal több emberi szenvedést okozna.”
