Az ukrajnai orosz agresszió nyomán Volodimir Zelenszkij elnök megújította országa azon szándékát, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. A héten az Európai Parlament elsöprő többséggel jóváhagyta Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét. Ukrajna azonban nem idén, de talán még a következő öt évben sem fog csatlakozni az Európai Unióhoz. Ennek okai az EU szerkezetében keresendők – írja a Spectator World.
A Brüsszel és Kijev közötti szorosabbra fűződő kapcsolat volt az oka az ukrán forradalomnak még 2014-ben – idézi fel a magazin. Az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics elutasította az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, amely politikailag és gazdaságilag is szorosabban összekötötte a két partnert. A kijevi Majdan téren kezdődött tüntetések Janukovics lemondását követelték, ami végül az oroszbarát politikus bukásához vezetett. Azóta Petro Porosenko volt elnök és a hivatalban lévő Zelenszkij nem tudott további lépéseket tenni az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, annak ellenére, hogy a forradalom előzménye nyíltan EU-párti volt.
Az Európai Unió egy elitklub: olyan tagokat választ ki, akik betartják a kritériumait, vagy geostratégiai szempontból előnyösek számára.
Az EU 2004-es keleti bővítésével számos közép-európai ország, például Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország is csatlakozott. A csatlakozással jelentősen csökkent az orosz befolyás ezekben az országokban, mivel polgáraik azóta bármelyik EU-tagállamban élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak, és az uniós finanszírozás révén a régió infrastrukturális igényeit is kielégítették. 2007-ben Románia és Bulgária is csatlakozott a klubhoz, bár mindkét ország politikai intézményei lényegesen kevésbé stabilak voltak, mint a korábbi új tagoké.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele az úgynevezett koppenhágai kritériumok betartása. Egy országnak stabil politikai intézményekre, működő piacgazdaságra és az Európai Unió összes szabályát és előírását tartalmazó „közösségi vívmányok” végrehajtására való képességre van szüksége. Még a jelenlegi EU-tagoknak is évekbe telik, mire kitalálják, hogyan ültessék át saját nemzeti szabályaikat az uniós szabályokba. Románia és Bulgária, mindkét politikailag ellentmondásos új tag, 1995-ben nyújtotta be kérelmét, de hivatalosan csak 2007-ben vették fel őket. Ezen idővonal szerint – ami optimista forgatókönyv, mert Ukrajna sokkal rosszabb helyzetben van – Ukrajna csak 2034-ben válna taggá.
A 2021-es sajtószabadság-indexben Ukrajna a kilencvenhetedik helyen áll, gyakorlatilag az összes uniós tagállam mögött. A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexében Ukrajna a harminckettedik helyen áll (minél magasabb a rangsor, annál rosszabb a korrupció megítélése), rosszabbul, mint Románia, amely 2018-ban legalizálta az alacsony rangú tisztviselőknek adott kenőpénzeket. A Heritage Foundation 2022-es Gazdasági Szabadság Indexében Ukrajna rosszabb helyen áll, mint Törökország és Oroszország – és az összes EU-tagország mögött.
Zelenszkij beszéde az Európai Parlamentben és a tagjelöltségről szóló szavazás nagyrészt szimbolikus jelentőségű a folyamatban lévő háború miatt, elsősorban azért, mert az uniós tagságnak sok köze van a gazdasági integrációhoz és nagyon kevés a katonai védelemhez.
Ezt különösen egy uniós tagállam tudja jól: Ciprus. Az ottani görög többségű lakosság évtizedek óta ellentétben áll az északon élő török kisebbséggel. Törökország fenntartja az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” (csak Törökország által elismert) függetlenségét, és jelentős katonai jelenléttel védi az önjelölt államot. Az Európai Unió hivatalos álláspontja az, hogy csak a Ciprusi Köztársaság kormányát ismeri el legitim hatalomnak a szigeten – de felfüggesztette azt a követelést, hogy a Törökország által ellenőrzött területeken tartsák tiszteletben az uniós szabályokat. Eközben maga Törökország 1987 óta szintén uniós tagjelölt és jelentős kereskedelmi partner.
Amikor európai vezetőket kérdeznek Ukrajna uniós tagságának kilátásairól, óva intenek a túlzott optimista lelkesedéstől. A lényeg: ahhoz, hogy az uniós tagság jelentsen valamit, minden nemzetnek alapos folyamaton kell keresztülmennie, amelybe Ukrajna a jelenlegi helyzetet tekintve valószínűleg nem fog belevágni.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
