„Miközben mi betiltottuk a műanyag szívószálakat, Putyinék olajat fúrtak és megduplázták a nukleáris energiatermelést” – írja Michael Shellenberger, amerikai környezetvédő Bari Weiss Substack oldalán.
Shellenberger szerint sok lehetséges magyarázatot lehet adni arra, hogy miért döntött Ukrajna megtámadása mellett az orosz elnök. De szerinte a legtöbb elemzésből hiányzik egy nagyon fontos részlet: a gazdasági realitások.
„Putyin tudja, hogy Európa 3,6 millió hordónyi olajat termel el egy nap, de 15 millió hordónyi olajat használ el 24 óra alatt. Putyin tudja, hogy Európa 230 milliárd köbméter gázt állít elő egy évben, de 560 milliárd köbmétert használ el. A korábbi KGB ügynök tudja, hogy Oroszország 11 milliárd hordónyi olajat termel, de csak 3,4 milliárdot használ el. Oroszország 800 millió tonna szenet bányászik, de ebből összesen 300 milliót használ el. Így történhetett meg, hogy Oroszország biztosítja Európa olajának 20%-át, földgázának 40%-át és a szénnek a 20%-át” – sorolja a szerző.
A cikk szerint nagyon egyszerű oka van annak, hogy Európa nem használt elrettentő eszközöket: gazdaságilag szüksége volt az orosz olajra és gázra.
„Ezek az országok annyira egy téves ideológia csapdájába estek, hogy az képtelenné teszi őket, hogy felfogják az energiatermelés hideg tényeit. A zöld ideológia váltig állítja, hogy nincs szükség nukleáris energiára, se mélyfúrásokra. Ragaszkodnak hozzá, hogy csak akarat és pénz kérdése, hogy átálljunk „megújuló energiákra”, lehetőleg minél gyorsabban”
– írja Michael Shellenberger.
Példaként említi John Kerry klímaügyi megbízottat, aki néhány nappal az invázió előtt aggodalmát fejezte ki, hogy egy ukrajnai háború „negatív hatással lenne a klímára” mert nagy lesz a kibocsájtás, és el fogja az emberek figyelmét terelni a klímaválságról.
„Pontosan a Nyugat azon törekvése, hogy meggyógyítsa a bolygót a „könnyű energiával” vagyis a megújuló energiával, és az, hogy elmozdult a földgáztól és az atomtól, ez tette lehetővé, hogy Putyin a kezébe tartsa az európai energiaellátást. Miközben a Nyugat hipnotikus transzba esett a természettel való kapcsolat gyógyító erejétől, el akarta kerülni az apokalipszist, és dicsőíteni kezdett egy Greta nevű tinit, mindeközben Vlagyimir Putyin megtette a saját lépéseit”
– írja a cikk.
„Miközben Putyin kiterjesztette a nukleáris energiát otthon, hogy Oroszország tudja az olaját és a gázt Európába importálni, eközben a nyugati kormányzatok azzal töltötték az idejüket, hogy megszállottan foglalkoztak az ökológiai lábnyomukkal, egy terminussal, amit a BP olajcégnek dolgozó PR cég talált ki. Betiltották a műanyag szívószálakat egy kilencéves kanadai gyerek házifeladatára hivatkozva. Fizettek a klímaaggodalom miatti terápiákért”
– sorolja Shellenberger.
Putyin növelte az orosz energiatermelést, Németország pedig leállította az atomerőműveit – emlékezetet a cikk. A számok mindent elmondanak a szerző szerint: 2016-ban még csak az európai gáz 30%-át adták az oroszok, ez a szám 2021-ben már 47% volt.
Shellenberger emlékezet, hogy a sokat kritizált Trump 2018-ban beszólt a németeknek, amiért Moszkvától teszik függővé az energiaellátásukat. Erre Angela Merkel azt válaszolta, hogy: „képesek vagyunk saját politikát folytatni és saját döntéseket hozni.”
A cikk szerint ezeknek a döntéseknek az eredménye egy globális energiaválság lett.
A zöld ideológia követői azt hitték, hogy kevesebb energia termelésével megóvhatják a Földet, de ez egy irreális, a valódi viszonyokat semmibe vevő álom volt. Nem lehet csak szél és napenergiára alapozni az energiát, hiszen mi van ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél?
Shellenberger részletesen bemutatja, hogyan pusztították el a németek az energia függetlenségüket. Erről a folyamatról szerzőnk Koenen Krisztina is írt egy cikket melyet itt olvashatnak:
A szerző rámutat, hogy Európa továbbra is függ az orosz olajtól és gáztól. Jelenleg nincs olyan terv, ami ne tartalmazná az oroszoktól való vásárlást.
„Oroszország ukrajnai invázióját ébresztőnek kellene tekintenünk. A nyugati civilizáció melletti kiálláshoz ezúttal olcsó, bőséges és megbízható energiaellátásra van szükség, amelyet itthon vagy a szövetséges nemzetekben állítanak elő. A nemzetbiztonság, a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság megköveteli, hogy jobban támaszkodjunk az atomenergiára és a földgázra, és kevésbé a napelemekre és a szélerőművekre, amelyek túlságosan megdrágítják az áramot”
– írja a cikk.
Shellenberger 3 lépést sorol fel: Németország indítsa újra az atomerőműveit, az USA növelje az energiakitermelését, és harmadszor mindenki építsen atomerőműveket. A szerző szerint Európának Amerikától kellene vennie a földgázt (elismeri, hogy ezt azért nem teszi, mert sokkal drágább lenne, mint az orosz gáz.)
„Minden országnak be kell fektetnie a következő generációs nukleáris üzemanyag-technológiába. Amit a hulladékról hallott, az többnyire áltudomány. A használt fűtőelemek tárolása triviális probléma, amelyet világszerte már megoldottak azzal, hogy acél- és betontartályokban tárolják őket. Minél több atomenergiát termelünk, annál kevesebb olajat és gázt kell elégetnünk. És annál kevesebbet kell majd a Nyugatnak Oroszországtól vásárolnia”
– állítja Michael Shellenberger.
Borítókép: Klímakrízis tüntetés Berlinben/Wikimedia Commons
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.