Till Attila az egyik legnépszerűbb televíziós műsorvezető. Olyan ikonikus műsorokat vezetett, mint a Big Brother, a Megasztár vagy a Nagy Duett, és ugyan több, mint 20 éve látható a képernyőn, ismeretlen ismerős lehet sokak számára. Karrierről, tévéről, szerelemről és felesége révén a zsidósághoz fűződő kapcsolatáról beszélgetett Tillával Megyeri A. Jonatán.
Mesélj arról, hogy hogy lettél tévés!
Ez egy fontos év, 2022-ben pont 20 évvel ezelőtt kezdtem el ezt a nagy mainstream televíziózást, a Big Brother első szériája, az 2002-ben indult. Húsz éve az emberek szeme előtt igazán, bár 1994 szilvesztere óta televíziózom.
Akkor mindig kulturális műsorokat csináltam, meg Baló Györggyel dolgoztam.
Az egykori TV3-ban. Annak a tévének köszönheted a feleségedet is, nem?
Igen, a TV3-ban ismerkedtünk meg. Tévés múltam mégis a Magyar Televízióban kezdődött, és én még ebben az átmeneti korszakban indultam, a Múzsa kulturális híradóban, ami az akkori tévéhíradó előtt volt. Ez egy tíz perces kis műsor volt, és minden nap elmondták, hogy milyen premierek vannak a színházban, a moziban, a kiállításokon, stb. Valójában nekem nagyon tetszett az a korszak ilyen szempontból, hogy a hangsúlyok máshol voltak.
Ez egy egycsatornás rendszer volt és nemcsak televíziós szempontból. Azt kaptad, amit adtak.
Ez nagyon furcsa világ volt, mert közben már nem szocializmus volt, már vadul tombol a kapitalizmus és mindenki próbálgatja, hogy mit jelent az, hogy vállalkozónak lenni.
Már vannak emblematikus figurák. Már vannak emblematikus bűnözők, már minden van.
A Múzsában az egykori Vitray-osztály dolgozott leginkább. Te is SZFE-s voltál?
Nem. Én Képzőművészeti Főiskolára jártam.
Festesz még?
Már az egyetemen is intermédia szakon voltam. A Képzőművészeti Szakközépiskolában még festő szakos voltam, tehát huszonvalahány éves koromig én abszolút művésznek készültem, festőnek és halálosan nem érdekelt a televíziózás.
Anti-tévésből lettél tévés?
A tévé mint munkalehetőség jött az életembe. A Múzsába Kistamás Laci barátom vitt be, aki ismerős lehet onnan, hogy rock and roll sztár volt a ’80-as években, a Kontroll csoport tagja volt a Müller Péter Sziámi mellett. Ő ismerte a Váradi Juliékat, a Múzsa főszerkesztőjét. Én egy képzőművész szakértő voltam, egy fiatal srác, akinek annyit mondtak, hogy jó, akkor te jól értesz a kiállításokhoz, mert úgyis mindig kiállítás megnyitókon lógsz, akkor beszélgessél azokkal az emberekkel, akikkel amúgy is találkozol. Én pedig ismertem szinte mindenkit, mert abban a világban éltem. Beszélgettem a képzőművészekkel, de ezen kívül mást nem szerettem volna csinálni a tévében. Minden más műsor nagyon messze áll tőlem. Aztán egy idő után mégis kinőttem magam, műsorvezető lettem a szerkesztőből, már ott a Múzsánál hétvégi ajánló voltam, egy percben kellett beszámolnom arról, hogy mi történik a hétvégén és elkezdett tetszeni a televíziózás.
Mennyire szóltak bele abba, hogy mit csinálsz?
Én mindig egy kicsit más voltam, kívülről jöttem, nem tartottam a szabályokat. Mindig is hülyültem és improvizáltam.
Valamiért tőlem elfogadták. Jó, hát a Tilla. És így nekem működött a dolog. Mert azért az számít, hogy adnak-e lehetőséget.
És te éltél a lehetőségekkel.
Igen. Kulturális műsorvezető lettem. Aztán már a Baló György féle TV3-nál már saját félórás műsorunk volt a 72 óra. Aztán megszűnt a TV3 és jött a TV2, meg az RTL Klub, és már akkor is voltak nagy csatározások.
Csakhogy akkor még a TV2 vezetett.
Valóban. 2001-ben kerültem a TV2-höz, és akkor már elkezdtek velem is foglalkozni, hogy mit lehetne velem csinálni, mert egyrészt érezték, hogy fiatalítani kell, másrészt jött a változás szele, a kereskedelmi televíziók korszakának második hulláma. Az első nagy menet lement, amit nagyjából megnyert a TV2 a Tények-kel.
És jöttek a kábelcsatornák.
Meg a Tények, Dáridó, mexikói és brazil sorozatok, azokkal nagyon szakított a TV2. Csak hát az RTL elkezdett saját gyártású sorozatot csinálni, elindult a Barátok közt, és az RTL átvette a vezetést, gyakorlatilag a mai napig. A TV2-ben jött egy vezető váltás. Tolvaj Ferenc helyett megérkezett Kereszty Gábor, akivel én már jóban voltam.
Ez megint szerencse. Jókor jó helyen lenni.
Kereszty bízott bennem. Én pedig untam amit addig csináltam.
Gyakran megunsz dolgokat?
Igen. Kivéve a családot. Azt nem tudom megunni.
Kérdésem a munkára irányult.
Azt unom meg, amikor valamiben megjelenik a beszűkülés, és ha valamiben a perspektíva hiánya már nagyon látványos.
És sajnos nekem beszűkültek akkor a lehetőségeim, szerettem volna főműsoridőben is kipróbálni magam. De ezt az is okozta, hogy addigra megváltoztam, és megbarátkoztam a kommersszel.
Amolyan szükséges rossznak tartottad?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy az ember, hozzá öregszik. Az ember kevésbé idealista talán.
Ekkor kínáltak meg a Big Brotherrel?
Ott is megint szerencsém is volt. Stohl nem vállalta, átakarták őt is hozni az RTL-től, meg még voltak egyéb nevek, de valahogy nem jutottak dűlőre, és akkor az élet kidobta az én nevemet, és a Kereszty egy idő után az asztalra csapott.
Kereszty Gábor ötlete volt, hogy te vezed a műsort?
Tulajdonképpen igen. A Big Brother nagyot szólt és elkezdődött egy korszak, ami tulajdonképpen azóta is tart: a valóságshowk és tehetségkutatók korszaka, én pedig onnantól kezdve gyakorlatilag minden jelentősebb TV2-s műsorban szerepet kaptam.
Te vagy a legrégebbi TV2-s műsorvezető, ez kétségtelen.
Legalábbis az egyik. Persze ott van még Ördög Nóra, Lékai-Kiss Ramóna, satöbbi, de én húsz éve itt vagyok.
Minek köszönhető szerinted, hogy ilyen régen foglalkoztatnak egy olyan iparágban, ahol gyakran cserélődnek az arcok?
Ezt nem tudom.
Biztos jól csinálom amit csinálok, és valószínűleg összefügg azzal is, hogy én egy elég jó, folyamatos tempóban vagyok.
A Propaganda című műsorod egyfajta küldetés?
Nem csak az! Életforma. Mint a művészet.
Én úgy szeretnék élni, hogy azok az emberek, akik a barátaim, azok legyenek a kollégáim is. Hiszek abban, hogy nagyon fontos, hogy az ember olyan emberi közösségekben legyen, amit nem elsősorban a munka tart egyben.
A Propagandát is olyan emberekkel csinálom, akik régi barátaim, és szeretünk együtt tévézni.
Úgy tűnik nagyfokú szabadságot kapsz a TV2-től ennél a műsornál is.
Ez mindig így volt, a Propagandában sose szóltak bele.
Vegyünk egy 90 fokos kanyart, és beszéljünk egy picit családról. Nemrég volt a 25 éves házassági évfordulód. A médiában dolgozol, sztár vagy, műsorvezető, és közben idilli családapa, szerető és hűséges férj. Ezt nem sokan mondhatják el azok közül, akik abban a miliőben dolgoznak. Mi a titkod?
Jórészt ez alkat kérdése. Én hűséges alkat vagyok. Másrészt Krisztával (Korpás Krisztina, Tilla felesége – a szerk.) akkora a szerelmünk, hogy a mai napig szükségünk van egymásra. És ez nem egy verseny, vagy nem egy rangsor. Mindig el szoktam mondani, hogy én teljesen váláspárti vagyok. Szerintem nem szabad együtt maradni, ha nem jó a kapcsolat, nem kell ezzel erőlködni.
Azt gondolom, hogy azzal kell együtt lenni, akivel jó együtt lenni, és aki nemhogy kiegészít téged, hanem akivel egyek vagytok.
Biztos sokat számít, hogy otthonról milyen példát hoz az ember.
Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert például Krisztának elváltak a szülei, és ő is nagyon családpárti. Az én szüleim 44 évig éltek együtt, anyám halt meg először. Akkor egy nagyon érdekes dolgot láttam. Amikor anyám meghalt, apám mintha megtébolyodott volna. Egy rövid időre de ő is meghalt. Lélekben. Döbbenetes volt és megható, szinte jobban sírtam, ahogy őt láttam, mint attól, hogy anyám meghalt. Kriszta ennek az ellentétét hozza. Neki 3 éves korában elköltözött az apukája, egészen Ausztráliáig ment, és csak 18 évvel később jött haza, amikor mi már együtt voltunk. Emlékszem én jobban izgultam a repülőtéren, mint ő.
Milyen volt az első találkozás?
Talán épp amiatt, hogy ennyire extrém, nagyon könnyedén megtörtént. Valahogy senki sem akart számon kérni, meg gyűlölködni, és ezért abban a pillanatban továbbment az élet. És végül is nem ez a lényeg?
Maradjunk a családnál. Egyszer valahol olvastam, hogy azt mondtad, hogy mivel a feleséged zsidó, ennek megfelelően a gyerekeid is azok, akkor te is annak tartod magad. Ez a kijelentésed nagyon tetszett.
Igen, de ezt szoktam tompítani néha, hogy én csak műzsidó vagyok. Amolyan elzsidósodott nem-zsidó, mert szerintem ha az ember egy közegbe belecsöppen és elkezd abban a közegben élni, akkor az rá is átterjed. Nálunk senki sem vallásos, tehát feleségem családja is olyan zsidók, akik a vallásukat rég elhagyták, és nem is akarják újra gyakorolni. Amúgy a gyerekek és én se vagyok túl valláspárti, de ez nagyjából minden vallásra vonatkozik.
Gyerekeimnek azonban nagyon erős zsidó identitásuk van.
Igen, de a fenti kijelentésben van valami nagyon mély, amit úgy lehet megfogalmazni, hogy te a gyermekeid alapján határozod meg az identitásodat, azaz a gyermekeid identitása fontos kontribúciója a te identitásodnak. Ez egy nagyon erős gondolat.
Valóban. A gyerekek nulla éves koruktól azt hallották, hogy ha az anyád zsidó, akkor te is zsidó vagy.
Számomra rendkívüli szeretet is kihallik ebből a kijelentésből a gyermekeid és a feleséged irányába. Amilyen utat ők választanak, az a te utad is.
Igen, de ennél még bonyolultabb a dolog, mert nekem gyerekkoromban, vagy családilag semmi közöm nem volt a zsidósághoz.
Aztán egyszer csak valamiért a nagy szerelmeim között, vagy mindegyik zsidó, aki pedig nem, az is itt lakik az Újlipótvárosban.
A város ezen része nagy olvasztótégely volt. nem véletlenül választottam a Szent-István parkot beszélgetésünk helyszíneként.
Annak idején, a XX. század előtt tisztább volt a képlet, de a XX. században történik egy nagy keveredés, és ott elindul az, hogy kicsit mindenkiben van minden. Nekem is volt egy nagyanyám, aki egyébként Londonban élt, és mindig mondta, hogy az ő óriási szerelme a Siklósi, akivel elváltak, és ölték egymást egyfolytában, és amikor a nagymama őrjöngött, mert valami éppen nem tetszett neki akkor a fejéhez vágta, hogy: „Siklósi, milyen Siklósi? Schwarz!”
Gondolkoztál azon, hogy utánamenj a felmenőid ezen ágának?
Lehet, hogy a hitközségben valahogy vissza lehet keresni, hogy a Siklósi valóban Schwarz volt-e, ha ez így van, úgy nagyapai ágon van bennem is kis zsidó vér.
Manapság nagyon népszerűek a genetikai vizsgálatok.
Csináltam is ilyet. Az derült ki, hogy többségében német származású vagyok, nyugat-európai, tehát nem kelet-európai, vagy keleti, hanem kifejezetten nagyon nyugat-európai. Ugyanakkor a génjeim között, sok olyan van, ami pont a Közel-Kelet felé mutat.
- 08:00
2022. december 29. - 11:00
2023. január 1. - 20:45
2021. október 3. - 13:00
2020. december 9. - 06:13
2021. szeptember 27. - 18:00
2022. január 8.
