Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg Ukrajna fővárosának gyors elfoglalását és Volodimir Zelenszkij elnök gyors kapitulációját képzelte el, ez eddig nem valósult meg. Nemcsak a heves harcok, hanem az üzemanyaghiány ennek az oka – számolt be a Jerusalem Post.
Oroszország csütörtökön kora reggel szállta meg Ukrajnát, és a háború ötödik napján még nem sikerült teljesen elfoglalnia egyetlen nagyvárost és a legfőbb célját: Kijevet.
Az ukrán csapatok páncéltörő Javelin rakétákkal is fel vannak szerelve, és a civilek heves ellenállása miatt orosz járművek tucatnyi oszlopban rekedtek az ukrán utakon, a közösségi médiában megosztott videókon pedig ukránok viccesen megkérdezik az orosz csapatokat, hogy vissza akarják-e vontatni őket a területükre.
Bár Kijev nincs messze Fehéroroszország határától (amely segíti Oroszországot az invázióban), Ukrajna nagy terület, és a kezdeti támadás óta az orosz hadseregnek és hatalmas gépesített haderejének gondot okoz az országon belüli manőverezés.
Oroszország a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik, és 2020-ban 61,7 milliárd dollárt költött a hadseregére. A Global Firepower szerint, amely a világ országainak katonai képességeit elemzi, Oroszország a második legerősebb hadsereg a világon. Ukrajna eközben a 140-ből a 22. helyen áll.
Az inváziót megelőzően Oroszország becslések szerint 200 ezer katonát állomásoztatott Ukrajna határainál, Moszkva Iskander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszereket, harckocsikat és tüzérséget is bevetett. Csütörtök reggel óta Oroszország több mint 250 ballisztikus és cirkálórakétát indított ukrajnai célpontokra, és harckocsik, páncélozott járművek hatoltak be az országba.
Ukrajna és Oroszország egyaránt korszerűsítette hadseregét az elmúlt években, de Oroszország mind a személyi állományt (850 ezer fő vs. 250 ezer fő), mind a fegyverzetet tekintve messze felülmúlja Ukrajnát. Ami a légierőt illeti, Oroszország összesen 4100 repülőgéppel rendelkezik, szemben a 318 ukrán repülőgéppel. A harcok kezdete óta mindkét hadsereg több repülőgépet is elvesztett.
Philip G. Wasielewski és Seth G. Jones a The Center for Strategic and International Studies számára készített jelentése szerint
„az orosz hadsereg logisztikai erőit nem nagyszabású szárazföldi offenzívákra tervezték, távol a vasúttól”.
És négy nap nehéz harcok és több száz kilométernyi autózás után az orosz erőknek utánpótlásra (lőszer és személyzet tekintetében) és üzemanyag-utánpótlásra van szükségük.
Egy amerikai tisztségviselő szombaton azt mondta, hogy az orosz vezetők „egyre inkább frusztráltak” azzal, ahogyan az invázió eddig haladt, és a brit védelmi minisztérium szerint „az orosz előrenyomulás sebessége átmenetileg lelassult, valószínűleg az akut logisztikai nehézségek és az erős ukrán ellenállás miatt.”
Borítókép: MTI/EPA
