Olaf Scholz német kancellár vasárnap bejelentette a német katonai kiadások jelentős növelését, ami drámai változás a hidegháború utáni évtizedek német külpolitikájában.
A német parlament rendkívüli ülésén, amelyen Oroszország Ukrajna elleni háborújáról tárgyaltak, Scholz kijelentette, hogy kormánya 100 milliárd eurós különalapot hoz létre a fegyveres erők gyors korszerűsítésére, és hogy Németország a jövőben ragaszkodni fog a NATO azon célkitűzéséhez, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa – számolt be a Politico.
Scholz megjegyzései alig egy nappal azután hangzottak el, hogy Németország újabb történelmi fordulatot jelentett be, amikor úgy döntött, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, hogy támogassa az országot az orosz invázióval szemben. Néhány nappal korábban pedig Scholz bejelentette, hogy Berlin leállítja az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezetéket.
Scholz szociáldemokratái és zöld koalíciós partnerei rendkívül vonakodtak a NATO-kiadási cél mellett elköteleződni és fegyvereket küldeni a konfliktusövezetekbe, gyakran azzal érveltek, hogy az ország militarista múltja miatt különleges felelőssége van a béke előmozdításában.
Kritikusaik azonban bel- és külföldön egyaránt naivitással vádolják őket, és azzal érvelnek, hogy Európa legnagyobb gazdasága nem fizeti ki a kontinens védelméből a neki járó részt, miközben saját biztonsága érdekében az Egyesült Államokra és más NATO-szövetségesekre támaszkodik.
A törvényhozók előtt tartott beszédében Scholz „kontinensünk történelmének fordulópontjaként” jellemezte Oroszország ukrajnai invázióját, és világossá tette, hogy Berlin számára itt az ideje, hogy lépéseket tegyen.
„A Kijevből, Harkovból, Odesszából és Mariupolból származó szörnyű képek Putyin teljes kegyetlenségét mutatják” – mondta. „Világos, hogy jelentősen többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.
Terveit a törvényhozók hangos tapssal fogadták.
Németország jelenleg a GDP mintegy 1,5 százalékát költi a védelemre, és a jelenlegi kormánykoalíció korábban vonakodott a 2 százalékos cél mellett elkötelezni magát, a NATO-szövetségesek kérései ellenére.
A kancellár arra is hivatkozott, hogy sürgősen „irányváltásra” van szükség az energiapolitikában, hogy Németország kevésbé függjön az Oroszországból származó gázimporttól, és bejelentette, hogy Németország „gyorsan megépít” két kikötői terminált cseppfolyósított földgáz (LNG) számára az energiaforrások diverzifikálása érdekében.
A védelemmel kapcsolatban a kancellár kijelentette, hogy Németország arra fog törekedni, hogy „európai partnereinkkel, különösen Franciaországgal együtt építse meg a harckocsik és repülőgépek következő generációját itt, Európában”. Scholz hozzátette, hogy „ezek a projektek a legfőbb prioritásunk”.
Németország ugyanakkor új elektronikai hadviselési rendszerekkel korszerűsítené Eurofighter vadászgépeit, és „megfontolás tárgyává tenné” amerikai F-35 lopakodó vadászgépek beszerzését, hogy teljesíteni tudja Berlin azon vállalásait, hogy nukleáris konfliktus esetén atombombát dobna le.
Scholz azt is elmondta, hogy Berlin igyekszik megvásárolni az izraeli Heron felfegyverzett drónt.
