Sábát bejövetele előtti utolsó beszámolónk az orosz invázióról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az ukrán katonákat, hogy ragadják magukhoz a hatalmat és buktassák meg a saját kormányukat – számolt be a BBC.
Azt állította az orosz elnök, hogy a banderisták és az úgynevezett neonácik „nehézfegyverzetet helyeztek el, beleértve több rakétaindító rendszert” városokban, köztük Kijevben és Kharkivban.
A „neonácik” kifejezést Putyin elnök rendszeresen használja az ukrán kormány gúnyolására. Zelenszkij ukrán elnök, aki zsidó származású, elutasította a kifejezést.
Ezután az ukrán erőkhöz fordult.
„Ismét az ukrán fegyveres erők katonáihoz fordulok: ne engedjék, hogy a neonácik és a banderisták emberi pajzsként használják a gyermekeiket, a feleségeiket és az időseket. Vegyék a hatalmat a saját kezükbe. Úgy tűnik, hogy önöknek és nekünk könnyebb lesz megegyezniük, mint a kijevi drogfüggők és neonácik bandájával” – jelentette ki Putyin.
Az orosz védelmi minisztérium szerint erőik ellenőrzésük alá vonták a Kijev melletti kulcsfontosságú Hosztomel repülőteret. Azt állítják, hogy az ukrán különleges egységek 200 katonája halt meg, és nincsenek orosz áldozatok – ahogyan más, a veszteségek számáról szóló állítások esetében, ezt sem lehet leellenőrizni.
A támadás legfrissebb eseményei
Ukrán katonai járművek behatoltak Kijevbe, hogy megvédjék a várost a közeledő orosz csapatok ellen.
A belügyminisztérium szerint 18 000 fegyvert adtak ki az önkénteseknek, valamint Molotov-koktélok készítésére vonatkozó utasításokat.
A brit hadügyminiszter elmondta a képviselőknek, hogy az invázió kezdete óta mintegy 450 orosz katona és 194 ukrán, köztük 57 civil halt meg.
A Kreml szerint Oroszország készen áll a minszki tárgyalásokra Ukrajnával. A tárgyalások középpontjában az állna, hogy Ukrajna „semleges státuszt” deklaráljon, ami magában foglalná a „demilitarizációt”, de nincs bizonyíték arra, hogy Ukrajna ezen az alapon beleegyezne a tárgyalásokba.
Az ENSZ menekültügyi szervezete becslései szerint már mintegy 100 000 ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, de úgy véli, hogy a konfliktus eszkalálódásával akár ötmillióan is megpróbálhatnak külföldre menekülni.
Borítókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka
