Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak. Cikkünk folyamatosan frissül.
Csütörtök 19:55
A magyar nagykövetség Kijevben továbbra is teljes létszámban működik annak érdekben, hogy minden hozzá fordulónak segítséget tudjon nyújtani, de az evakuálás most gyakorlatilag lehetetlen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalára feltöltött videójában.
A miniszter rendkívüli bejelentésében elmondta, Ukrajna légterét teljesen zár alá vették, a polgári repülés most nem engedélyezett.
Az evakuálás teljes mértékben kizárt a légtérzár miatt, sőt gyakorlatilag közúton is lehetetlen – tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, a Wizz Airnek négy repülőgépe ragadt Ukrajnában a személyzettel együtt, közöttük nincsenek magyarok.
A kijevi követségen hatvan hívást fogadtak abban az időszakban, amikor volt telekommunikációs szolgáltatás és a munkatársaknak nem kellett a pincében tartózkodniuk – mondta a miniszer, majd úgy fogalmazott: „azok a magyarok, akik úgy gondolják, hogy ott a nagykövetség épületében találják meg leginkább a biztonságot, számukra továbbra is természetesen rendelkezésre állunk”.
Szijjártó Péter elmondta, Kárpátálján áttértek a katonai igazgatásra, a kormányzó egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel.
Ukrajnában jelenleg 191, Oroszországban 154 olyan magyar állampolgár tartózkodik, aki konzuli védelemre regisztrált – közölte, hozzátéve, hogy velük tartják a kapcsolatot. Szijjártó Péter kiemelte: figyelik a fejleményeket és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborús konfliktustól.
Mint mondta, „a szomszédságunkban háború tört ki.” „Magyarország kiáll Ukrajna mellett, Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és elítéljük Oroszország katonai akcióját” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggátolják, hogy Magyarország esetlegesen belekeveredjen a háborús konfliktusba.
Csütörtök 19:45
Amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket.
Beregi Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket – írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.
A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akiknek „ideiglenes tartózkodási helyet biztosítanak, ahol élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva ukrajnai katonai akciója menekültválságot idézhet elő, és várhatóan több millió ember próbálja majd elhagyni az országot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. A nyugati világ elítélte az orosz katonai műveletet és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az Egyesült Államok korábban a 82. légideszant hadosztály 4700 katonáját küldte Lengyelországba, és megközelítőleg 1000 katonát helyeztek át Németországból Romániába. Joe Biden amerikai elnök hétfőn elrendelte a jelenleg Európában állomásozó amerikai erők további áthelyezését a balti térségbe. Az amerikai kormány ugyanakkor többször egyértelműen kijelentette, hogy egyetlen amerikai alakulat sem lép be közvetlenül Ukrajnába, és ezek a csapatok csupán a NATO-szövetségesek biztonságát szolgálják.
Az amerikai légierő csütörtöki közleményében arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hat – F-35 Lightning II típusú – vadászgépet vezényelt a balti régióba és a Fekete-tenger környékére, hogy „támogassa a NATO védelmi képességeit.” Mint írják, a repülőgépeket a németországi Spangdahlem légitámaszpontról vezényelték át.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő beszámolója szerint az F-35-ösök közül kettőt Észtországba, kettőt Litvániába, kettőt pedig Romániába irányítottak. Az vadászgépeken kívül Németországból 20 AH-64-es helikoptert szállítanak a balti régióba, Görögországból pedig 12, szintén AH-64-es helikoptert szállítanak Lengyelországba.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban összesen 6000 katonát küldött Lengyelországba, Németországba és Romániába. Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására hétfőn 800 Olaszországban állomásozó amerikai katonát helyeztek át a Baltikumba.
Csütörtök 19:15
Jelentős, 30 százalékot meghaladó mínuszban zártak a moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói csütörtökön az Ukrajna elleni orosz támadás első napján.
Budapesti idő szerint reggel röviddel fél hét előtt felfüggesztették a börzén a kereskedést, miután a rubel elszámolású MOEX index 22 százalékos eséssel, 2419 pontra zuhant. A dollárban számított RTS index vesztesége 26 százalék volt a kereskedés felfüggesztésekor, amikor 906,96 ponton állt a mutató.
Másfél órával később, 8 órakor újraindult a kereskedés a moszkvai tőzsdén, ahol tovább gyengültek az irányadó mutatók és a kereskedés végére a MOEX indexe 33,28 százalék eséssel, 2058,12 ponton fejezte be a napot. A Sberbank 42 százalék, az olajipari Rosneft 43 százalék, a Gazprom pedig 34 százalék mínuszban zárt.
Az RTS indexe ennél is nagyobb mértékben, 38,30 százalékkal, 742,91 pontra csökkent, az év eleje óta 53,44 százalékkal esett a mutató.
Az orosz és az európai piacok is várhatóan érezni fogják a szankciókat, amelyeket a nyugati államok jelentettek be Oroszországgal szemben.
Csütörtök 18:00
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca.
Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.
Csütörtök 17:30
Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.
„A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.
Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.
Csapatmozgások
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.
Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.
„Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.
Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.
Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.
A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.
„A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.
„Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.
Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.
Csütörtök 15:30
Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak.
Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”. A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.
Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.
Csütörtök 14:10
Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.
Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették.
A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.
A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést – ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van – helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.
A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. AZ ukrán határőrség közölte, hogy a határmenti egységeket a helyzettől függően tartalék pozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben.
A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor – az UNIAN hírügynökség szerint – súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében.
Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre.
Csütörtök 14:00
Interneten keringő videók az orosz támadásról:
Orosz helikopterek érkezése:
Csütörtök 13:30
Lyuk tátong Európa egén, a repülőjáratok elkerülik a háborús övezetet:
Csütörtök 13:25
A NATO vezetője felszólítja Oroszországot, hogy azonnal hagyja abba a katonai akciót, vonja ki erőit Ukrajnából és válassza a diplomáciát – írja a BBC.
Jens Stoltenberg nyilatkozatában úgy fogalmaz, hogy Oroszország erővel próbálja átírni a történelmet és megtagadni Ukrajnától a szabad és független utat.
„Az egyik elleni támadást az összes elleni támadásnak tekintjük” – mondja.
Elmondása szerint ma az Észak-atlanti Tanács – a Nato döntéshozó testülete – úgy döntött, hogy aktiválja védelmi terveit a többi nemzet védelmére.
Ez azt jelenti, hogy a Nato oda fogja telepíteni válaszcsapatait, ahol szükség van rájuk – mondja.
Biden amerikai elnök már világossá tette, hogy nem fognak amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába.
Csütörtök 12:00
Folyamatosan érkeznek az elítélő nyilatkozatok.
Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen.
„Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” – jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.
A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet – közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.
A kormányfő az Ukrajna elleni orosz támadás miatt összehívta a biztonsági kabinetet, amelyben a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca vezetőjével, a kancellária-miniszterrel, és szükség esetén szövetségi hatóságok, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel egyeztet.
Annalena Baerbock külügyminiszter az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában elmondta, hogy minden német diplomata elhagyja Kijevet, és a helyzet alakulásának alapján döntik majd el, hogy nyissanak-e külképviseletet máshol, például az ország nyugati részén fekvő Lembergben (Lviv). Annalena Baerbock egyben felszólította az Ukrajnában tartózkodó német állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnök-frakcióvezetője, Friedrich Merz kijelentette, hogy Oroszország nem csupán Ukrajna ellen indított háborút, hanem „a demokrácia és a szabadságunk ellen”. Mint mondta, Vlagyimir Putyin azért indított háborút, mert nagyon fél, hogy a demokráciát és a szabadságot célzó ukrajnai és fehéroroszországi mozgalmak veszélybe sodorják rendszerét.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki hadseregét Ukrajnából, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában csütörtökön.
Az uniós bizottság és a tanács elnöke hangsúlyozta: a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország „példátlan katonai agresszióját Ukrajna ellen”.
„Oroszország indokolatlan katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Az erőszaknak és kényszer alkalmazásának nincs helye a 21. században” – fogalmaztak.
Csütörtök 11:25
Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak – közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva.
„Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből. A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harc során „legalább ötven ellenséget likvidált” és haditechnikai eszközöket semmisített meg.
Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei vannak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így Kijevben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
https://twitter.com/ABC/status/1496795287339343878
Csütörtök 10:50
Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Csütörtök 10:30
Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.
Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.
A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek.
Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.
A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.
Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek – közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő.
Csütörtök: 9:35
Varsó a NATO-szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja. A 4. cikk szerint a NATO tagállamai tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
Müller a csütörtök hajnali sajtóértekezletén közölte: Lengyelország állandó NATO-képviselője a szövetséges országok más képviselőivel együtt az észak-atlanti szövetség főtitkárához nyújtotta be a javaslatot a közös egyeztetés, valamint „a NATO határai megsértésének lehetséges, de reális fenyegetése” miatt.
A szóvivő bejelentette: Varsó az Oroszország elleni messzemenő szankciókat fogja szorgalmazni az Európai Tanács csütörtök esti értekezletén. A legújabb ukrajnai fejleményeket Müller szuverén országgal szembeni katonai agressziónak, a háború tényleges meghirdetésének nevezte.
Csütörtök 9:12
Orosz szárazföldi csapatok hatoltak be Ukrajna területére – közölte csütörtökön az ukrán határőrség.
Orosz katonai járművek, köztük páncélosok sértették meg a határt a fehérorosz határnál, északon, Csernyihiv térségében, az északkeleti országrészben, az orosz határnál található Szuminál és Ukrajna keleti részén, Luhanszknál és Harkivnál, valamint a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetnél – tudatta az ukrán hatóság.
Csütörtök 9:00
BBC szerint az ukrán rendőrség beszámolója szerint 7 halottja van a bombázásoknak. 6 ember Podilskban halt meg, 1 pedig Mariupul.
Rakéták hullanak stratégiai célpontokra:
Csütörtök 7:45
Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán.
Csütörtök 6:30
Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben.
Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.
A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.
Putyin bejelenti a katonai műveletek megkezdését
A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.
Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.
Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.
Hadiállapot Ukrajnában
Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben.
A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).
„Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be”
– fogalmazott az államfő.
Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.
Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.
Zelenszkij csütörtökre virradóan, még a támadás előtt közzétett videoüzenetében az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar.
„Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország. Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk”
– hangoztatta Zelenszkij.
Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket „békésen, nyugodtan és őszintén”.
„Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud”
– szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.
Zelenszkij közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de nem kapott választ.
