Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna „jó kezekben van”, és megvédi magát, a lakosság pedig „nem pánikol”.
Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb, bárhol – tette hozzá.
Ez az új megállapodás sürgetően szükséges, mert a globális biztonsági rendszer vészesen törékeny, szabályai nem működnek, és az a veszély fenyeget, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a 20. században elkövetett hibákról – fejtette ki az ukrán államfő.
Volodimir Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek „szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.
Kiemelte, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésének kezelését sem tartja megfelelőnek. Mint mondta, az ukránok „őszinte válaszokat” várnak nyugati partnereiktől arra, hogy hazájuk elnyerheti-e a tagságot a szövetségben.
„Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg”
– jelentette ki.
„Arra viszont ne számítson senki, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan „ütközőzóna” lesz a Nyugat és Oroszország között”
– mondta Zelenszkij.
Mindeközben egyre nő a feszültség a keleti országrészben. A szombati nap során két ukrán katona meghalt, négy pedig megsebesült az oroszbarát szakadárok tüzérségi támadásában.
A hadsereg Facebook-oldalán azt írta: a szakadárok 70-szer sértették meg a tűzszünetet a nap folyamán. Pénteken ez szerintük 66 esetben történt meg.
A szakadárok több mint harminc település ellen indítottak támadást nehéztüzérségi fegyverekkel a frontvonal közelében, megszegve ezzel az ukrajnai konfliktus rendezését célzó megállapodásokat – tette hozzá a hadsereg.
Egy csoport képviselő és külföldi tudósító is tűz alá került a konfliktusövezetben, őket sikerült biztonságba helyezni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának egyik szóvivője.
A szakadárok a közösségi médiában azzal érveltek, hogy csak a kormányerők tüzérségi támadásaira válaszoltak.
A héten növekedett a katonai incidensek száma a kormányerőket és a szakadárokat elválasztó demarkációs vonal mentén. A kijevi kormány provokációnak nevezte a történteket, és tagadta az orosz vádakat, hogy offenzívára készül Kelet-Ukrajna ellen.
Kelet-Ukrajnában 2014 óta rendszeresek az összecsapások a kormányerők és a szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint a konfliktusban eddig több mint 14 ezer ember vesztette életét.
