Miért beszél Biden állandóan a hamarosan kezdődő invázióról?

„Ha Vlagyimir Putyin megszállja Ukrajnát, akkor senki sem mondhatja majd, hogy Joe Biden nem figyelmeztette őket” – kezdi Nick Allen és Rozina Sabur a Telegraph hasábjain. 

A szerzők szerint az amerikai világvége-híresztelés egyik motivációja az a taktikai kísérlet volt, hogy Putyint lebeszéljék a támadásról, de szerintük Biden számára az állandó szörnyű jóslatoknak belpolitikai vonatkozása is van.

Ugyanis a cikk szerint ha tényleg bekövetkezik a legrosszabb, nem akar felkészületlennek tűnni, mint ahogyan azt a tavalyi, elszúrt afganisztáni kivonulás során tette.

„Biden tisztviselői három héttel ezelőtt kezdték „küszöbön állónak” nevezni az ukrajnai inváziót, és azóta kijelentették, hogy az „bármelyik nap” bekövetkezhet, és hogy ez magában foglalhat egy „gyors támadást Kijev ellen” – idézi a cikk, azonban teszik hozzá a szerzők: „Az ilyen nyelvezetet Ukrajnában nem tekintik hasznosnak, és egyes szövetségesek szkeptikusan fogadják.”

Hétfő este azonban Biden megduplázta a helyzetet, és átrendezte a menetrendjét, hogy sietve beszédet intézzen a nemzethez. Az esetleges orosz kivonulásról szóló, meg nem erősített hírek közepette azt mondta, hogy az invázió továbbra is „egyértelműen lehetséges”, és hozzátette, hogy az amerikai fogyasztók megnövekedett energiaárakat szenvedhetnek el, ha szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben.

„Az elmúlt hetekben, amikor megkérdezték, hogy mire alapozzák az egyre fokozódó sürgősség érzését, a Fehér Ház az ukrán határon folytatódó orosz csapaterősítésre mutatott rá. Egy magas rangú Biden-kormánytisztviselő elismerte: „Ezen túlmenően nem hiszem, hogy valódi meglátásaink lennének”

– írja a cikk.

A szerzők szerint Biden motivációját Afganisztánban kell keresni, szerintük Afganisztán volt Biden elnökségének fordulópontja.

„Február 9-én az összes közvélemény-kutatás átlaga először mutatta, hogy a támogatottsága 40 százalék alatt van, és elmarad Donald Trumpé mögött, mikor a hivatali idejének ugyanebben a szakaszában volt” – írják a szerzők.

„A Pentagon múlt heti jelentésében Biden kormányát bírálták a katonai parancsnokok, akik szerint az USA kabuli nagykövetségét már korábban ki kellett volna üríteni. Azt mondták, hogy a Biden-kormányzat tisztviselői határozatlanok voltak, és nem fordítottak elég figyelmet a Kabult fenyegető veszélyre vonatkozó korai figyelmeztető jelekre. Biden és csapata nyilvánvalóan eltökélt abban, hogy nem követ el még egyszer hasonló hibákat”.

A cikk szerint egy második külpolitikai baklövés, ezúttal Ukrajna ügyében, katasztrofális és talán helyrehozhatatlan lenne.

„Ha azonban Putyin nem támad, az amerikai közvélemény megkérdezheti, hogy mi volt ez a nagy felhajtás. A republikánusok azzal fogják vádolni Bident, hogy ismét rosszul értelmezett egy külpolitikai helyzetet, holott ez elvileg az ő különleges szakterülete. Bármi történjék is, a tét nem csak Ukrajna, hanem Biden elnöksége szempontjából is nagy”

– zárják a cikket.

Borítókép: REUTERS/Kevin Lamarque

Frontális ütközés — Justin Trudeau és a kamionos konvoj

Vajon hogyan reagál Trudeau kemény fellépésre a politikai iránt általában közömbös és nyugalomhoz szokott kanadai társadalom? Hajdú Tímea összefoglalója.