Az európai feszültség fokozását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte kedden a Kreml szóvivője, hogy Joe Biden amerikai elnök február 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként.
„Valóban, ez (Biden bejelentése) az egész világot lázba hozta. Ez nem más, mint teljesen példátlan információs kampány az európai feszültségek provokálására és szítására”
– mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, az amerikai államfő nyilatkozatát újságíróknak kommentálva.
Peszkov megerősítette, hogy megkezdődött az orosz területen, az ukrán határ közelében megtartott orosz hadgyakorlaton részt vevő orosz erők tervszerű visszavonása. Nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet tesz a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.
Az ukrán határ közelében gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű kivonása nem a nyugati „hisztériára” adott válasz
– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.
„Erről már sokat beszéltünk az ország nyugati részén zajló gyakorlatokat, valamint a távol-keleti hasonló rendezvényeket vagy a közös orosz-fehérorosz gyakorlatokat illetően, amelyek egyaránt szigorúan az előre egyeztetett menetrend szerint zajlanak. Ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi – nem félek ettől a szótól – információs terrorizmusba. A karaván halad”
– mondta Lavrov azokra a kijelentésekre válaszolva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden délelőtt jelentette be, hogy az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az ukrán határ közelében – de Oroszország területén – zajló hadgyakorlaton, megkezdték a felkészülést a visszatérésre állomáshelyükre. Azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszát a Minszkben akkreditált katonai attasék február 19-én megfigyelhetik Obuz-Lesznyevszkij lőterén.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott „hazugságokért”.
Lavrov úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna lemondana a NATO-tagságról, sokan megkönnyebbüléssel lélegeznének fel azok közül, akik tiszteséggel viszonyulnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dokumentumain lévő aláírásukhoz, és nem Európa megosztására törekednek. A miniszter azt állította, hogy a Nyugat a NATO- és az EU-tagság „ráerőltetésével” Ukrajnára és Georgiára el akarja őket fordítani Oroszországtól, és külső irányítás alá próbálja helyezni őket.
Az orosz diplomácia vezetője erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval tartott, aki az EBESZ soros elnökeként érkezett Moszkvába. Előtte lengyel diplomáciai tárcavezető csaknem tíz évig nem járt az orosz fővárosban.
Rau azt mondta, hogy az EBESZ új párbeszédet akar az európai biztonságról Oroszországgal a konfrontáció csökkentése és a biztonság erősítése érdekében. Közölte, hogy vendéglátójával megvitatta az ukrajnai helyzetet. Hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz csapatösszevonás „mély válságba” taszította Európát, és hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát, amiben, mint mondta, az EBESZ kész szerepet játszani.
Rau kijelentette: a Lavrovval folytatott tárgyalás arról győzte meg, hogy tárgyalások révén meg lehet oldani a válságot, a nemzetközi feszültség dacára is.
Lavrov a sajtótájékoztatón pozitívan értékelte az Egyesült Államok és a NATO, több, az orosz garanciaigényekre adott válaszát, olyan ügyekben, amelyek megvitatásától a másik fél korábban elzárkózott. Bejelentette, hogy Moszkva hamarosan nyilvánosságra hozza az ezekre adott viszontválaszát, amely az orosz álláspont oszthatatlanságából indul ki.
Úgy vélekedett, hogy az európai feszültségcsökkentés akkor válhat majd hatékonnyá, ha jogi alapot teremtenek a számára, mindenekelőtt az oszthatatlan biztonság elvének értelmezése szempontjából.
Az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. A Kreml szóvivője közölte, hogy hivatalos döntés egyelőre nem született a két szakadár köztársaság orosz elismeréséről.
Az ukrán gazdaság havonta akár 2-3 milliárd dollárt is veszít az esetleges orosz invázióról szóló információs kampánya miatt
– jelentette ki kedden David Arahamija, a Nép Szolgája nevű ukrán kormánypárt frakcióvezetője.
„Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez most havonta 2-3 milliárd dollárba kerül az országnak. Nem tudunk hitelt felvenni a külföldi piacokon, mert a kamatlábak az egekbe szöknek. Naponta számoljuk a gazdaság veszteségeit”
– hangoztatta Arahamija az ukrán 1+1 tévécsatornán.
Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja az a döntés, hogy több nyugati ország a nagykövetségét Kijevből Lembergbe (Lviv) helyezi át.
„Meg kellene érteniük: ha valakik úgy döntenek, hogy a nagykövetségüket Lvivbe költöztetik, az ilyen hírek több százmillió dollárjába kerülnek az ukrán gazdaságnak”
– panaszolta a képviselő.
Január végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az országból, miután a médiatérben megjelentek a „valószínű orosz invázióról” szóló hírek.
Az utóbbi időben a nyugati országokban és Ukrajnában is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek esetleges orosz invázióról szóltak. Ennek fényében az Egyesült Államok az ukrajnai nagykövetségének személyzetét Kijevből Lembergbe helyezte át. Ausztrália és Kanada szintén ebbe a nyugat-ukrajnai városba teszi át képviseletét. Több mint 28 ország szólította fel állampolgárait Ukrajna elhagyására.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője ezt az információs kampányt üres és alaptalan feszültségkeltésnek minősítette. Hangsúlyozta, hogy Oroszország senkire sem jelent fenyegetést.
