Több tucat ország, köztük Egyiptom, Jemen, Libanon, Tunézia, Indonézia, Malajzia, sőt még Kína is függ az ukrán mezőgazdasági termékektől.
2021-ben Közel-Kelet és Afrika Ukrajna kukorica- és búzakivitelének közel 40%-át szívta fel.
Ukrajna, a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, csak Egyiptomba 3 millió tonna búzát szállított, ami a több mint 100 millió lakosú ország teljes fogyasztásának 15%-át biztosította az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint – írja a The Kyiv Independent.
Ha azonban Oroszország megtámadja Ukrajnát a határai mentén és az országon belüli megszállt területeken felvonultatott több mint 130 ezer katonájával, a világ katasztrofális fennakadással szembesülhet a globális élelmiszerellátásban.
„A háború veszélye nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon veszélyezteti az élelmezésbiztonságot”
– mondta Alex Lissitsa, az Ukrán Agribusiness Klub vezetője a Kyiv Independentnek.
Az ukrán agrárpolitikai minisztérium 2022-re 56 millió tonnás gabonaexportra számít, amely főként két város, Odessza és Mykolaiv fekete-tengeri kikötőin keresztül történik.
Az egyik legtöbbet vitatott orosz inváziós forgatókönyv szerint Oroszország megszállná Ukrajna déli részét, vagy blokkolná ezeket az ukrán kikötőket.
Ha Ukrajna mezőgazdasági iparát elvágják a kikötőktől, az
„szó szerint a különböző országok közel 400 millió emberének tányérjára és hűtőszekrényébe kerülhet”
– mondta Andrij Stavnitser, a TIS Group, Ukrajna legnagyobb tengeri magánkikötőjének társtulajdonosa.
„A világon senki sem akarja, hogy ez megtörténjen”
– érvelt Stavnitser.
A gabonapiacok már reagáltak az újabb invázió veszélyére.
Február 1-jén a búza ára 7%-kal 8 dollárra ugrott bushelenként (35 kilogrammnak megfelelő), jelentette a Wall Street Journal. Ez megközelítette a tavalyi árat, amely a Covid-19 járvány miatt az elmúlt évtized legmagasabb ára volt.
Nyikolaj Gorbacsov, az ukrán gabonaszövetség vezetője szerint, ha az importáló országok nem jutnak hozzá a fekete-tengeri térségből származó búzához és kukoricához, az ár könnyen 20-30%-kal is emelkedhet.
Egy nagyszabású invázió esetén az árak meg is duplázódhatnak, ami az olyan, már most is élelmiszerhiánnyal küzdő országokat sújtaná, mint Jemen. Ebben a sivatagi országban, ahol az importált búza minden ötödik kilogrammja Ukrajnából származik, a Világélelmezési Program szerint több mint 16 millió ember, vagyis a lakosság fele szenved akut éhezésben.
„Az élelmezési bizonytalanság súlyosbodna abban a sok fejlődő országban, amely Ukrajnától függ”
– írta Alex Smith, a Breakthrough Institute élelmiszer- és mezőgazdasági elemzője a Foreign Policy magazinnak. Az élelmiszerválságot más problémák lavinája fogja követni, például etnikai feszültségek és helyi konfliktusok – jósolta.
Ugyanakkor egyes szakértők bizakodóbbak az ukrán agrárszektorral kapcsolatban.
Andrij Jarmak, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének befektetési munkatársa szerint Ukrajnának elegendő élelmiszerkészlete van ahhoz, hogy az utánpótlás megmaradjon.
„A magánszektor rendelkezik elegendő gabonával és feldolgozott termékekkel”
– mondta Yarmak.
Úgy véli azonban, hogy az élelmiszerárak idén jelentősen meg fognak nőni, aminek más okai is vannak: a műtrágyák árának 70-80%-os növekedése, valamint a logisztikai költségek 3-4-szeresére emelkedése.
„Az élelmiszerárak ma rekordmagasak mind Ukrajnában, mind globálisan”
– mondta.
